Örmény katolikus templom
A „Kisboldogasszony-templom" — Gyergyószentmiklós barokk büszkesége,
amelyet egy 1668-ban Moldvából érkezett menekült közösség épített.
A Kisboldogasszony-templom — barokk gyöngyszem
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom (más néven Kisboldogasszony-templom) a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út mentén található. Ez a barokk stílusú épület az erdélyi örmény közösség egyik legfontosabb szakrális és kulturális központja — kőfallal és két zömök toronnyal övezett erődtemplom-jellegű műemlék.
„Két féle ember él ezen a vidéken: aki tudja magáról, hogy vannak örmény felmenői, és aki még nem tudja. Mert az örmények ott voltak és ott vannak mindenhol."
— Erdélyi mondásTöbb ezer kilométeres vándorlás
Az örményeknek sosem volt egyszerű életük — a szeldzsuk-török hódítások után, az ezredforduló környékén sokan elhagyták Örményországot. Néhány száz éves krími és moldvai tartózkodás után érkeztek Erdélybe „menedéket" keresve.
Gótikus kápolna
A mai templom helyén már egy 1450 körül épült gótikus kápolna állt, amelyet a letelepedő örmények kezdetben használtak.
Első örmény letelepedő
Az első dokumentált örmény testvérpár — Hörtz Azbej és Vartik — érkezése Gyergyóba. A városon átkelve gyakran megjelentek a helyi piacon.
Tömeges letelepedés
Több száz örmény család érkezik Gyergyóba Moldvából. Korábban Gyergyó 1607-ben kapott városjogot — az örmények éltek ezzel a lehetőséggel.
Letelepedési jog
I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem adta meg a letelepedési jogot az örményeknek — ez „lepapírozta" jogi helyzetüket Erdélyben.
Templomtelek
Megvásárolják az „idegenek temetője" nevű telket egy kis kápolnával. Érdekes záradék: ha elhagyják a várost, nem igényelhetik vissza az árát — ami azt jelzi, hogy akkor még átmenetinek tartották Gyergyót.
A barokk templom felépítése
A gótikus kápolna helyén 4 év alatt felépítik a mai barokk templomot. Az építkezés a város felemelkedésével és az örmények gazdasági erejével párhuzamosan halad.
Felszentelés
A templomot Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték fel — innen a „Kisboldogasszony-templom" elnevezés is.
A 4 örmény településközpont
Erdélyben négy nagy örmény település alakult ki — közülük Gyergyóban a legaktívabb az örmény élet a mai napig, bár ez sem olyan, mint régen.
Gyergyószentmiklós
Gherla (örmény: Dzsurzsov)
A legaktívabb erdélyi örmény közösség ma is. Itt található a barokk templom, az Örmény Közösségi Ház, és innen indult a hurutos leves hagyománya.
Szamosújvár
Armenopolis · Hajakhagah · Gherla
A legnagyobb erdélyi örmény város. A modern bankrendszer és kereskedés egyik központja a 19. században.
Erzsébetváros
Jeghiszapetupolisz
A kis-küküllői örmény központ. Egykor virágzó kereskedelmi és vallási közösség.
Csíkszépvíz
Csurcsov · Szipviz
A csíki örmény közösség egykori központja, ma is működő Örmény emlékházzal.
Mit érdemes megnézni?
Várfal és bástyák
A templomot lőréses kőfal övezi két zömök toronnyal, ami erődtemplom jelleget ad neki. A falak az örmények önvédelmi szükségletére emlékeztetnek.
Velencei oltárkép
A kiemelkedő értékű Világosító Szent Gergely oltárkép 1752-ben Velencében készült. Mellette gazdagon díszített barokk szószék.
Keresztút
A várfal belső mélyedéseiben 1750 körüli domborművek és festmények láthatók — a templom egyik legbensőségesebb művészeti élménye.
Templomtorony és panoráma
A barokk torony uralja a környék látképét. Fentről belátni az egész gyergyói medencét, a környező hegyeket és a város piros tetős házait. Több harang lakik benne.
Nagyharang
A toronyban található harangok közül a nagyharangot az 1800-as évek közepén öntötték. Hangja a város jellegzetes hangja.
Örmény Művészeti Fesztivál
Évente egyszer örmény gasztronómiai fesztivált rendeznek a városban — ilyenkor a templomtorony is látogatható a nagyközönség számára.
Hétszáz éves kéziratok és könyvritkaságok
A plébánia könyvtára igazi aranybánya, amelynek feltárását nem olyan rég végezték el a kutatók. Három kiemelkedő darab:
Surkhati evangélium (1354)
Az 1354-ben készült kézirat fedőlapja a könyvtár legértékesebb darabja. Surkhat (ma Staryi Krim) a Krím-félszigeten volt egykor virágzó örmény központ. A kézirat közel 700 éves — bármikor besétálható a plébániára!
1666-os Asztatasunc
Az első nyomtatott örmény nyelvű szentírás — Amszterdamban adták ki 1666-ban. Egyik példánya itt van. Eredeti neve „Asztatasunc" nem „Szent Írás", hanem „Isten Lehellete". Évszáma örmény betűkkel: 1115 (örmény időszámítás 551 évvel eltolva).
1824-es direktórium
A szertartásokat szabályozó kiadvány. Külön érdekessége, hogy a 4 erdélyi örmény város neve szerepel rajta: Jeghiszapetupolisz, Gerla, Dzsurzsov és Szipviz.
Az „örmény hajnal", hurut és vörösköpönyegesek
Az „örmény hajnal"
Az örmények kereskedéssel foglalkoztak. Hajnalban felvásárolták a helyi termelők egész piacát, így mire a „közönséges" városi lakos kiment, már csak az örményeket találta — akik 2-3-szoros áron árulták a termékeket. Innen ered a kifejezés.
Hurutos leves
Erdély legismertebb örmény gasztronómiai öröksége. A hurut: megaltatott tejet több héten keresztül naponta meg kell keverni, majd petrezselyem-levéllel összekeverni, felfőzni, lecsepegtetni. A leves neve agándzsabur — füllevest jelent, mert a tésztabetét fülecskére hasonlít.
Vörösköpönyegesek
Egykor a legényegylet tagjai, ma az egyháztanácsosok. A hagyomány szerint a vándorlások alatt a papot és az oltári szentséget védték — egyfajta katonák voltak. Érdekesség: ez a szerep csak Gyergyóban él, sehol máshol az örmény világban.
Kereskedők és bankalapítók
Az örmények nagyban hozzájárultak Gyergyó polgáriasodásához. Ők alapították a város első takarékpénztárát, majd bankját, és később a környező falvakban is (pl. Alfalu).
Az örmény vezetéknevek titka
A városban azt mondják: a név alapján megmondható, ki örmény és ki nem — és ez tényleg jó pontossággal működik. Három kategória:
A Mercantiel Forumtól az iskolazárásig
Az itteni örmények autonómiával rendelkeztek — saját döntéshozó hivataluk volt, a Mercantiel Forum, amely örmény nyelven folyt.
Utolsó örmény nyelvű év
A Mercantiel Forum ebben az évben még örmény nyelven folyt. Az 1800-as év elejétől áttértek a magyar nyelvre és a latin betűkre — innen számoljuk a nyelv elhagyását.
Az örmény iskola bezárása
Az utolsó intézményes lépés — az örmény iskola bezárásával végleg kiment a divatból a nyelv. Ma a liturgiában él tovább az óörmény változat.
Híres örmény származású személyek
Az örmények találékony nemzet. Ők találták fel az első bankautomatát és a diagnosztikai mágneses rezonanciát is.
Világszerte ismertek
Magyar és román örmények
Hasznos tudnivalók
Elérhetőség
- Cím: Örmény templom utca 1.
- Telefon: +40 266 361 517
- Plébánia: Petőfi Sándor tér 4.
- GPS: 46.7247° É, 25.6059° K
Nyitvatartás
- Szertartások idején nyitva
- Külsőleg bármikor megtekinthető
- Vasárnaponként örmény mise
- Torony: fesztiválkor vagy bejelentkezve
Mit érdemes látni
- Velencei oltárkép (1752)
- Barokk szószék
- Várfal keresztútjai
- Toronypanoráma a medencére
- Surkhati evangélium (1354)
Tipp
- Örmény Közösségi Ház a plébánián
- Évi gasztronómiai fesztivál
- Tanulj örmény szót: „hadzso" = szia
- „Shorhagalutjun" = köszönöm