Fiatfalvi iszapvulkánok
Európa egyik legritkább természeti jelensége, ahol a föld mélyéből feltörő
metángáz „hideg" iszapvulkánokat épít — a Cserehát-domb oldalában, Székelykeresztúrnál.
Székelyföld rejtett természeti csodája
A fiatfalvi iszapvulkánok (helyi nevén Fehérszék) egy körülbelül 1 hektáros geológiai rezervátumot alkotnak Fiatfalvától délnyugatra, a Cserehát-domb oldalában, a Sukoró-völgyben. Bár kevésbé ismertek, mint a bodzavásáriak, Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti látványosságai közé tartoznak.
A helyszín Székelykeresztúrtól mindössze 1 km-re, a település nyugati határában található. A három iszapkúp közül általában kettő aktív, a harmadikat már benőtte a növényzet és nem utal működésre.
Udvarhelyszéken, a Fehér Nyikó és a Kis-Homoród mentén több iszapvulkán is található — ezeket már Orbán Balázs is említi „A Székelyföld leírása" című művében. A tudományos világ azonban csak az 1900-as évek elején, a térségben végzett gázkutatások nyomán fedezte fel őket.
Az aktív iszapkúpok a kaszáló közepén · helyi forrás
A „hideg" iszapvulkán jelensége
A fiatfalvi iszapvulkánok nevükkel és vulkánra hasonlító alakjukkal ellentétben NEM vulkáni tevékenység vagy vulkáni utóműködés következtében jöttek létre! Ezek úgynevezett „hideg" iszapvulkánok, amelyek földgáz (főként metán) jelenlétében alakulnak ki — többnyire laza talajú, agyagos területeken.
A jelenség lényege: a föld mélyéből a felszínre nyomuló földgáz magával ragad iszapot és vizet, amely a felszínre érve fokozatosan kúpokat épít. A folyamat ma is zajlik — a felszín szinte a szemünk láttára „növekszik".
📚 A jelenség a Kárpát-medencében ritka, és Európa-szerte is különlegességnek számít. Hasonló képződmények csak Bodzavásáron (Berca), Erdélyben pedig Fehér-, Szeben-, Maros- és Hargita megyékben láthatók.
Az 1913-as őszi „kitörés"
A három iszapkúp területe · helyi forrás
A fiatfalvi iszapvulkánok jelenlegi formájukat 1913 őszén nyerték el. Az ok érdekes és tanulságos: a hosszas nyári esőzések miatt a felszíni talajréteg eltömítette a gáz kiszökési útvonalát.
A lefojtott és felgyülemlett földgáz végül a felszínre tört, és magával ragadta az iszapot — így egyetlen ősz alatt kialakultak a ma is látható iszapkúpok. 2013 óta tehát 113 éve épülnek folyamatosan!
📚 A jelenséget Bányai János székelyudvarhelyi geológus tanulmányozta részletesen — 1932-ben megjelent „Udvarhely vármegye iszapforrásai" című munkájában adott átfogó tudományos osztályozást az erdélyi iszapvulkánokról. Bányai munkája máig a téma alapműve Erdélyben.
Honnan a „Fehérszék" elnevezés?
A nép a Cserehát-domb oldalában, a Sukoró-völgyben elterülő területet „Fehérszéknek" nevezi — és az elnevezés egy különleges természeti jelenségből ered.
A feltörő iszap és víz magas sótartalmú. Amikor szárazság idején az iszapfolyások felszíne kiszárad, kicsapódik belőle a só, és fehérre színezi az egész területet. Mintha hómezőre érkeznél nyár közepén — innen a „Fehérszék" név.
💎 Ez a só nem véletlen: a térség mélyén jelentős sólerakódások vannak (Parajdtól is ide nyúlnak), és a feltörő víz ezeket hozza magával a felszínre.
Ritka sótűrő növények menedéke
A sós, agyagos talajon csak különleges, sótűrő (halofil) növények tudnak megélni. A terület ezért egy egyedülálló élőhely — olyan növényfajoknak ad otthont, amelyek a környéken máshol nem találhatók meg.
Mocsári kígyófű
Triglochin palustris — a fiatfalvi iszapvulkánok ritka és védett növénye. Csak nagyon különleges, sós-vizes mocsaras élőhelyeken él meg.
Sótűrő (halofil) gyepek
A sós-iszapos felszínen különleges halofil vegetáció alakult ki — olyan fűfélék és kétszikűek, amelyek elviselik a sós környezetet.
Növényzettel benőtt kúp
A három kúp egyikét már benőtte a növényzet — a természet visszahódítja, ami már nem aktív. Élő példája a természetes szukcessziónak.
A BBTE kutatási helyszíne
A fiatfalvi iszapvulkánok nem csupán turisztikai látnivaló — hanem aktív tudományos kutatás tárgya. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Természetföldrajz Tanszéke évek óta tanulmányozza a jelenséget.
📚 Bányai János (1932) — „Udvarhely vármegye iszapforrásai" (Erdélyi Múzeum, 17/1) — az erdélyi iszapvulkánok átfogó osztályozási struktúráját készítette.
📚 Gál Andrea és Lakatos Melánia (2003) — „A Kis- és Nagy-Küküllő felső vízgyűjtő-medencéjének fortyogói és iszapvulkánjai" (Collegium Geographicum).
📚 Gál Andrea (2005) — Doktori munka: „Fenomene pseudovulcanice din Podişul Târnavelor" (BBTE).
📚 Ihos Andrea és Katona Nóra-Emília (2007) — TDK dolgozat: „Iszapvulkántípusok vizsgálata Fiatfalván és Kobátfalván" — BBTE Földrajz Kar.
🎓 A tudományos kutatás célja a felszín alatti morfológia feltárása és a nemzetközi tipológiai besorolás — Erdély iszapvulkánjainak nemzetközi tudományos viszonyítása.
Hogyan találd meg?
A helyszín kitáblázottsága hiányos — érdemes előre felkészülni az útvonalra. Az út nem nehéz, de a tájékozódás igényli a figyelmet.
Hajts végig Fiatfalván
A faluban menj végig az utolsó gyárépületig — ott vannak a helyi tájékozódási pontok.
Keresd a balra térő mezei utat
Körülbelül 500 méterre a falutól egy balra térő mezei úton kell letérni — egy tábla jelzi az elágazást.
A nagy fánál térj jobbra
A mezei úton végighaladva egy nagy fánál térj jobbra, és kelj át a patakmedren (jelképes gázló).
Gyalogolj fel a dombra
A vulkánok a kaszáló közepén bújnak meg a Cserehát-dombon. Csendben közelíts — a táj különleges hangulatot kínál!
A Fehérszék képekben
Képek forrásai: helyi források · Excel adatbázis
Hasznos tudnivalók
Elérhetőség
- Település: Fiatfalva, Hargita megye
- GPS: 46.2551° É, 24.9973° K
- 1 km Székelykeresztúrtól nyugatra
- 35 km Székelyudvarhelytől
Mikor érdemes
- Száraz időben: ideális
- Esős időben: nehezen járható (sár!)
- Szárazságkor látszik a fehér só
- Tavasztól őszig elérhető
Belépő és parkolás
- Belépő: INGYENES
- Nem őrzött terület
- Parkolás: Fiatfalva széle
- Hivatalos parkoló nincs
Tippek
- Kényelmes túracipő kötelező
- NE lépj az iszapkúpokra
- Ne szedj növényeket (védett!)
- Kombináld Székelykeresztúrral