Örmény katolikus templom
A „Kisboldogasszony-templom" — Gyergyószentmiklós barokk büszkesége,
amelyet egy 1668-ban Moldvából érkezett menekült közösség épített.
A Kisboldogasszony-templom — barokk gyöngyszem
A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom (más néven Kisboldogasszony-templom) a város északkeleti részén, a Gyilkos-tó felé vezető út mentén található. Ez a barokk stílusú épület az erdélyi örmény közösség egyik legfontosabb szakrális és kulturális központja — kőfallal és két zömök toronnyal övezett erődtemplom-jellegű műemlék.
„Két féle ember él ezen a vidéken: aki tudja magáról, hogy vannak örmény felmenői, és aki még nem tudja. Mert az örmények ott voltak és ott vannak mindenhol."
Több ezer kilométeres vándorlás
Az örményeknek sosem volt egyszerű életük — a szeldzsuk-török hódítások után, az ezredforduló környékén sokan elhagyták Örményországot. Néhány száz éves krími és moldvai tartózkodás után érkeztek Erdélybe „menedéket" keresve.
Gótikus kápolna
A mai templom helyén már egy 1450 körül épült gótikus kápolna állt, amelyet a letelepedő örmények kezdetben használtak.
Első örmény letelepedő
Az első dokumentált örmény testvérpár — Hörtz Azbej és Vartik — érkezése Gyergyóba. A városon átkelve gyakran megjelentek a helyi piacon.
Tömeges letelepedés
Több száz örmény család érkezik Gyergyóba Moldvából. Korábban Gyergyó 1607-ben kapott városjogot — az örmények éltek ezzel a lehetőséggel.
Letelepedési jog
I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem adta meg a letelepedési jogot az örményeknek — ez „lepapírozta" jogi helyzetüket Erdélyben.
Templomtelek
Megvásárolják az „idegenek temetője" nevű telket egy kis kápolnával. Érdekes záradék: ha elhagyják a várost, nem igényelhetik vissza az árát — ami azt jelzi, hogy akkor még átmenetinek tartották Gyergyót.
A barokk templom felépítése
A gótikus kápolna helyén 4 év alatt felépítik a mai barokk templomot. Az építkezés a város felemelkedésével és az örmények gazdasági erejével párhuzamosan halad.
Felszentelés
A templomot Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték fel — innen a „Kisboldogasszony-templom" elnevezés is.
A 4 örmény településközpont
Erdélyben négy nagy örmény település alakult ki — közülük Gyergyóban a legaktívabb az örmény élet a mai napig, bár ez sem olyan, mint régen.
Gyergyószentmiklós
Gherla (örmény: Dzsurzsov)
A legaktívabb erdélyi örmény közösség ma is. Itt található a barokk templom, az Örmény Közösségi Ház, és innen indult a hurutos leves hagyománya.
Szamosújvár
Armenopolis · Hajakhagah · Gherla
A legnagyobb erdélyi örmény város. A modern bankrendszer és kereskedés egyik központja a 19. században.
Erzsébetváros
Jeghiszapetupolisz
A kis-küküllői örmény központ. Egykor virágzó kereskedelmi és vallási közösség.
Csíkszépvíz
Csurcsov · Szipviz
A csíki örmény közösség egykori központja, ma is működő Örmény emlékházzal.
Mit érdemes megnézni?
Várfal és bástyák
A templomot lőréses kőfal övezi két zömök toronnyal, ami erődtemplom jelleget ad neki. A falak az örmények önvédelmi szükségletére emlékeztetnek.
Velencei oltárkép
A kiemelkedő értékű Világosító Szent Gergely oltárkép 1752-ben Velencében készült. Mellette gazdagon díszített barokk szószék.
Keresztút
A várfal belső mélyedéseiben 1750 körüli domborművek és festmények láthatók — a templom egyik legbensőségesebb művészeti élménye.
Templomtorony és panoráma
A barokk torony uralja a környék látképét. Fentről belátni az egész gyergyói medencét, a környező hegyeket és a város piros tetős házait. Több harang lakik benne.
Nagyharang
A toronyban található harangok közül a nagyharangot az 1800-as évek közepén öntötték. Hangja a város jellegzetes hangja.
Örmény Művészeti Fesztivál
Évente egyszer örmény gasztronómiai fesztivált rendeznek a városban — ilyenkor a templomtorony is látogatható a nagyközönség számára.
Hétszáz éves kéziratok és könyvritkaságok
A plébánia könyvtára igazi aranybánya, amelynek feltárását nem olyan rég végezték el a kutatók. Három kiemelkedő darab:
Surkhati evangélium (1354)
Az 1354-ben készült kézirat fedőlapja a könyvtár legértékesebb darabja. Surkhat (ma Staryi Krim) a Krím-félszigeten volt egykor virágzó örmény központ. A kézirat közel 700 éves — bármikor besétálható a plébániára!
1666-os Asztatasunc
Az első nyomtatott örmény nyelvű szentírás — Amszterdamban adták ki 1666-ban. Egyik példánya itt van. Eredeti neve „Asztatasunc" nem „Szent Írás", hanem „Isten Lehellete". Évszáma örmény betűkkel: 1115 (örmény időszámítás 551 évvel eltolva).
1824-es direktórium
A szertartásokat szabályozó kiadvány. Külön érdekessége, hogy a 4 erdélyi örmény város neve szerepel rajta: Jeghiszapetupolisz, Gerla, Dzsurzsov és Szipviz.
Az „örmény hajnal", hurut és vörösköpönyegesek
Az „örmény hajnal"
Az örmények kereskedéssel foglalkoztak. Hajnalban felvásárolták a helyi termelők egész piacát, így mire a „közönséges" városi lakos kiment, már csak az örményeket találta — akik 2-3-szoros áron árulták a termékeket. Innen ered a kifejezés.
Hurutos leves
Erdély legismertebb örmény gasztronómiai öröksége. A hurut: megaltatott tejet több héten keresztül naponta meg kell keverni, majd petrezselyem-levéllel összekeverni, felfőzni, lecsepegtetni. A leves neve agándzsabur — füllevest jelent, mert a tésztabetét fülecskére hasonlít.
Vörösköpönyegesek
Egykor a legényegylet tagjai, ma az egyháztanácsosok. A hagyomány szerint a vándorlások alatt a papot és az oltári szentséget védték — egyfajta katonák voltak. Érdekesség: ez a szerep csak Gyergyóban él, sehol máshol az örmény világban.
Kereskedők és bankalapítók
Az örmények nagyban hozzájárultak Gyergyó polgáriasodásához. Ők alapították a város első takarékpénztárát, majd bankját, és később a környező falvakban is (pl. Alfalu).
Az örmény vezetéknevek titka
A városban azt mondják: a név alapján megmondható, ki örmény és ki nem — és ez tényleg jó pontossággal működik. Három kategória:
A Mercantiel Forumtól az iskolazárásig
Az itteni örmények autonómiával rendelkeztek — saját döntéshozó hivataluk volt, a Mercantiel Forum, amely örmény nyelven folyt.
Utolsó örmény nyelvű év
A Mercantiel Forum ebben az évben még örmény nyelven folyt. Az 1800-as év elejétől áttértek a magyar nyelvre és a latin betűkre — innen számoljuk a nyelv elhagyását.
Az örmény iskola bezárása
Az utolsó intézményes lépés — az örmény iskola bezárásával végleg kiment a divatból a nyelv. Ma a liturgiában él tovább az óörmény változat.
Híres örmény származású személyek
Az örmények találékony nemzet. Ők találták fel az első bankautomatát és a diagnosztikai mágneses rezonanciát is.
Világszerte ismertek
Magyar és román örmények
Hasznos tudnivalók
Elérhetőség
- Cím: Örmény templom utca 1.
- Telefon: +40 266 361 517
- Plébánia: Petőfi Sándor tér 4.
- GPS: 46.7247° É, 25.6059° K
Nyitvatartás
- Szertartások idején nyitva
- Külsőleg bármikor megtekinthető
- Vasárnaponként örmény mise
- Torony: fesztiválkor vagy bejelentkezve
Mit érdemes látni
- Velencei oltárkép (1752)
- Barokk szószék
- Várfal keresztútjai
- Toronypanoráma a medencére
- Surkhati evangélium (1354)
Tipp
- Örmény Közösségi Ház a plébánián
- Évi gasztronómiai fesztivál
- Tanulj örmény szót: „hadzso" = szia
- „Shorhagalutjun" = köszönöm