Gyilkos-tó
Egy 1837-es nyári vihar szülötte — ott, ahol egy hegyoldal lezúdult, és öt patak vize összezárt egy elsüllyedt fenyőerdőt.
Románia legnagyobb természetes torlasztó tava a Hagymás-hegység szívében.
Forrás: visitharghita.com
Erdély „legfiatalabb" tava — alig 188 éves
A Gyilkos-tó (románul Lacul Roșu, régi magyar nevén Veres-tó) a Keleti-Kárpátok egyik legmegrázóbb természeti csodája. Egy természetes torlasztó tó a Hagymás-hegységben, Hargita megye északkeleti részén — szabályos tó méretű, de viszonylag fiatal: 1837 nyarán keletkezett.
A tó fölé észak felől a Kis-Cohárd 1344 méter magas sziklája emelkedik, körülötte a Hagymás-hegység márványfehér mészkőcsúcsai sorakoznak: a Nagy-Cohárd, a Likas-csúcs és maga a Gyilkos-hegy. A tóból mind a mai napig kiállnak az elsüllyedt lucfenyőerdő törött rönkjei — ez a megrendítő látvány adja a tó egyedi karakterét.
A környék közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozik — ide tartozik a parton kialakult, népszerű Gyilkostó üdülőtelep is. Maga a tó a Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Park védett területe.
A Gyilkos-tó és a fölé magasodó Kis-Cohárd sziklája · visitharghita.com
Egy vihar, ami tavat szült
1837 nyarán a Gyilkos-kő (1378 m) oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék a nagy esőzések hatására lezúdult a völgybe. Nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának, és egyetlen csapásra elzárt öt patak folyását.
1837 nyarán
Csapadékos év volt, július végén óriási sötét felhők érkeztek kelet felől. Az égszakadás napokig tartott — mennydörgéssel, villámokkal — mígnem a hegyoldal nem bírta tovább, és lezúdult.
Öt patak elzárva
A földcsuszamlás egyszerre torlaszolta el a Cohárd-, a Likas-, a Vereskő-, a Lóhavas- és a Juh-patakot. Az összegyűlt víz alig néhány hét alatt töltötte fel az új völgymedencét.
Elsüllyedt erdő
A víz egy egész lucfenyőerdőt árasztott el. A fenyőfák kérge és gyökerei az iszapban tartósan megőrződtek, törzseik mind a mai napig kiállnak a vízből — a tó legjellegzetesebb látványa.
„Ez alkalommal szakadt össze a nagy víztömegétől átáztatott, a gyér talajánál fogva lecsúszott békási két hegy is a gyergyószentmiklósi havasokban, mely miatt az ott lefolyó patak feldugulván, a Gyilkostó képződött belőle."
Eszter és a hegyek bosszúja
Az erdélyi mondavilág egyik legszebb szerelmi története fűződik a tó keletkezéséhez — egy gyönyörű gyergyói lány, Fazekas Eszter története.
Csónakázók a tavon · helyi forrás
Eszter a gyergyószentmiklósi vásáron ismerkedett meg egy bátor, ügyes kezű legénnyel, akivel egymásba szerettek. De nem kelhettek egybe — a fiút elvitték katonának, és sokáig haza sem tért.
Élt akkoriban a Gyergyói-havasokban egy veszedelmes haramia, aki rettegésben tartotta a völgyet. A zsivány meglátta Esztert, és el akarta rabolni. A lány a havasokba menekült, és amikor már nem volt hova futnia, kétségbeesésében a hegyeket hívta segítségül.
A hegyek meghallották a kiáltást. Hatalmas zápor, dörgés és földindulás válaszolt — a Gyilkos-kő oldala megrendült, és lezúdult a völgybe. A haramiát maga alá temette… de Eszter is odaveszett. Az ő emlékére nevezte el a nép a vízbe rejtett tavat „Gyilkos-tónak".
A zsugorodó csoda — 2080-ra eltűnhet
A Gyilkos-tó nem örök: a belefolyó patakok hordalékkal töltik fel. Légifelvételek bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben már látható módon zsugorodott.
Herbrich Ferenc első mérése
A tavat először Herbrich Ferenc mérte fel 1859-ben — területe 56 katasztrális hold, azaz kb. 32 hektár volt.
Klasszikus méretek
Kerület: 3090 m · felület: 126 340 m² · víztömeg: 680 000 m³ · legnagyobb mélység: 10,5 m. Vízhozam a beömlő patakokból: 1–1,5 m³/perc.
Csökkenő trend
Kerület már csak 2800 m, felület 114 676 m², víztömeg 587 500 m³, legnagyobb mélység 9,7 m. 30 év alatt majdnem 1 méternyit veszített.
A tó teljes eltűnése?
Az 1968-as adatok szerint a tó évente 4,88 cm-rel feltöltődik. Emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnhet. Két hordalékfogó gát próbálja lassítani a folyamatot, de már elavultak.
Mielőtt indulsz
Mit láthatsz?
- A vízből kiálló fenyő-rönkök
- Kis-Cohárd, Gyilkos-kő látványa
- Csónakázási lehetőség (nyáron)
- Sétaút a tó körül (~30 perc)
- Gyilkostó üdülőtelep
Legjobb időszak
- Egész évben látogatható
- Ősz: legszínesebb látvány
- Nyáron: csónakázás, hosszabb túrák
- Tél: hófehér, csendes hangulat
- Tavasz: zöldellő friss erdők
Megközelítés
- Gyergyószentmiklósból: 29 km a 12C műúton
- Csíkszeredából: 91 km
- Maroshévízről: 71 km
- GPS: ~46.7944° É, 25.7986° K
- Parkoló a parton (díjköteles)
Túralehetőségek
- Tókörüli séta (családoknak)
- Kis-Cohárd via ferrata (haladóknak)
- Békás-szoros (10 km-re)
- Nagy-Hagymás csúcs (1792 m)
- Likas-csúcs panorámaút
Tudtad?
A tó román neve, Lacul Roșu (Vörös-tó), 1936-tól hivatalos. A vörös szín a Vereskő-patak által hordott vas-oxidban gazdag agyagból származik, melyet a Suhárd-hegy vörös sziklái is felerősítenek.
A vízből kiálló lucfenyő-rönkök egyedi jelenség a romániai vízi tájképben. A megmaradt törzsek több mint 180 évesek — víz alatti gyökereik gátolják az oxigén bejutását, ami megőrzi az anyagukat.
Vannak, akik a tó keletkezését nem 1837 nyári viharaival, hanem az 1838. január 11-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A két magyarázat közötti vita máig nem zárult le — valószínűleg mindkettő hozzájárult a hegyoldal lecsúszásához.
A tó nem teljesen alvó víz: 1–1,5 m³ víz folyik be percenként, és a Békás-patak elvezeti a felesleget — innen indul a tó vize a híres Békás-szoroson keresztül a Békás-folyó felé.