Gyergyószentmiklós története
A bronzkori leletektől napjainkig — a székelyek, az örmények és
a Lázár grófok története, amely Erdély egyik legizgalmasabb vidékét formálta.
Korai történelem — bronzkortól 1607-ig
A Gyergyói-medence már 3000 évvel ezelőtt is lakott terület volt — ezt a Magasbükk alatti teraszon előkerült bronzkori leletek bizonyítják. Az első település a Békény-lokán alakult ki, de a vidék igazi benépesülése csak az 1241-es tatárjárás után kezdődött el, amikor a tatárok elől menekülő székelyek itt találtak menedéket.
Bronzkori leletek
A Magasbükk alatti teraszon előkerült bronzkori leletek tanúsítják, hogy már 3000 évvel ezelőtt is lakott volt a vidék. Az első település a Békény-lokán helyezkedett el.
Tatárjárás utáni betelepülés
A tatárjárás után menekülő székelyek találtak menedéket a Gyergyói-medencében. A települést ekkor alapították újra — a 13. század közepén.
Csíki és gyergyói székelyek
A csíki és gyergyói székelyekről 1285-ben tettek először említést — a tatárokkal szembeni tarkői ütközettel kapcsolatosan.
Első írásos említés
A pápai tizedjegyzék három, Gyergyónak nevezett településről szól: Szentmiklósról, Alfaluról és Szárhegyről. A templom — Szent Miklós tiszteletére szentelve — már korábban állt; 1332-ben Miklós nevű plébánost említenek.
Mátyás király Gyergyószéke
Mátyás király volt az első, aki Gyergyót Csíktől különálló székely széknek anyaszékké emelte. A székelyek nemesi jogokkal rendelkeztek, saját földet birtokoltak, általában nem fizettek adót — cserébe a háborús helyzetekben kötelezően katonáskodtak.
Lázár család felemelkedése
A Lázár család jelentős birtokokat szerzett Csíkban és Gyergyóban. Hosszú időn át ők voltak a székely szék vezetői, és kiterjedt politikai befolyással rendelkeztek a régióban.
Nagy székely felkelés
A székelyek fellázadtak ősi jogaik csorbítása miatt II. János magyar király (későbbi János Zsigmond fejedelem) ellen, aki csapataival a felkelést kegyetlenül leverte. A felkelésben részt vevő székely közrendűeket jobbágysorba taszították — Gyergyószentmiklós lakosainak nagy része ettől fogva a Lázár-grófok jobbágya lett.
Birtokstruktúra
Egy 1567-es összeírás szerint Gyergyószentmiklóson 10 szabad székely telek mellett 78 jobbágycsalád élt — érzékeltetve az 1562-es felkelés súlyos következményeit.
Megváltakozás
A jobbágysorba taszított székelyek csak 1599-ben válthatták meg magukat. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1601. december 31-én kelt kiváltságlevelében visszaadta a régi szabadságjogokat.
Vásárjog
Rákóczi Zsigmond fejedelem vásártartási jogot adott Gyergyószentmiklósnak — ez volt a városiasodás kezdete. A vásárjog megnyitotta az utat a kereskedelmi szerep megerősödéséhez, amely az 1637-es örmény letelepedéssel teljesedett ki.
A név „Szent Miklós" utótagját a templomáról kapta. A „Gyergyó" szó eredete vitatott: egyesek szerint a magyar „gurog (görög)" igéből ered, mások a György folyó nevéből („Gyergyjó") származtatják. Egy másik hagyomány szerint a területre legelőször betelepülők felkiáltásából („Jer! Jó!") ered. A legkézenfekvőbb magyarázat Szent György nevéből származtatja.
Örmény letelepedés — 1637-től napjainkig
A 17. század közepén az erdélyi fejedelem támogatásával jelentős számú örmény közösség telepedett le Gyergyószentmiklóson, akik a város kereskedelmi és kulturális életének motorjai lettek. Az örmények Moldvából érkeztek, és máig meghatározó szerepük van a város arculatában.
Első dokumentált örmények
Az első dokumentált örmény testvérpár — Hörtz Azbej és Vartik — érkezik Gyergyóba. A Kárpátokon átkelve gyakran jelentek meg a helyi piacon, a városon kereskedtek. Ekkor szilárdul meg az „idegenek temetőjének" kialakulása is.
Tömeges letelepedés
A 17. század közepén — Apafi Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt — több száz örmény család érkezik Gyergyóba Moldvából. Ezek az emberek menedéket kerestek a politikai instabilitás és üldözések elől.
Letelepedési jog
I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem megadta a letelepedési jogot az örményeknek — ezzel jogilag rendezte helyzetüket Erdélyben. Ettől kezdve a város kereskedelmi és gazdasági motorja az örmény közösség lett.
Egyesülés a katolikus egyházzal
Az örmények saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. Ez tette lehetővé, hogy külön plébániát alapítsanak, miközben megőrizték örmény liturgikus hagyományaikat — az óörmény nyelvet és rítust.
Templomtelek
Az örmények megvásárolták az „idegenek temetőjét" egy kis kápolnával. Érdekes záradék: ha elhagyják a várost, nem igényelhetik vissza az árát — ami jelzi, hogy akkor még átmenetinek tartották Gyergyót.
Az örmény barokk templom
Felépül a mai barokk Kisboldogasszony-templom a gótikus kápolna helyén. 1772-ben szentelték fel Szűz Mária születésének tiszteletére. 1748-ban lőréses kőfallal és bástyatornyokkal erősítették meg.
Mercantiel Forum utolsó éve
Az itteni örmények autonómiával rendelkeztek — saját döntéshozó hivataluk volt, a Mercantiel Forum, amely örmény nyelven folyt egészen 1799-ig. Az 1800-as év elejétől áttértek a magyar nyelvre és a latin betűkre.
Csíky-kert alapítása
Az örmény származású dr. Csíky Dénes ügyvéd megvásárolta a területet a Filep kútja körül, és elkezdte a 20 hektáros arborétumot kiépíteni. 1909-re készült el a kert, amely ma is a város egyik kincse.
Az örmény iskola bezárása
Az utolsó intézményes lépés a magyarosodás felé — az örmény iskola bezárásával végleg kiment a divatból a nyelv. Ma az óörmény liturgikus nyelvben él tovább.
Bankalapítás és polgáriasodás
Az örmények alapították a város első takarékpénztárát, majd bankját, és később a környező falvakban is (pl. Alfalu). Az „örmény hajnal" kifejezés a piaci felvásárlási szokásukból ered. Az örmények nagyban hozzájárultak Gyergyó polgáriasodásához.
„Két féle ember él ezen a vidéken: aki tudja magáról, hogy vannak örmény felmenői, és aki még nem tudja."
— Erdélyi mondás, amely az örmények mély beágyazódását fejezi ki a város életébenHíres szülöttek és kötődők
Gyergyószentmiklós sok kiváló személyiséget adott Erdélynek és Magyarországnak — politikusokat, művészeket, tudósokat, sportolókat. Sokuk örmény származású volt, és kiemelkedő szerepet játszott Erdély és a magyar kultúra történetében.
A városban születettek
Orel Dezső
1861 – 1923Közösségszervező, lapszerkesztő, jogász. Gyergyószentmiklós rendezett tanácsú város első polgármestere.
Lázár István
szül. 1881Író, költő, forgatókönyvíró — a 19-20. század fordulójának erdélyi irodalmi élete egyik résztvevője.
Dr. Kónya István
1915 – 1958Ügyvéd, a Szoboszlay Aladár vezette mozgalom résztvevője. 1958-ban Temesváron végezték ki a kommunista rezsim alatt.
Török István
szül. 1924. jan. 2.Színművész — Gyergyószentmiklósi születésű színpadi alkotó.
Bálint Erzsébet (Kostyákné)
szül. 1926Zenetanár, művészeti író. Apja, Bálint Ákos félévszázadon át örmény szertartású római katolikus kántor és dalegyleti karnagy volt.
Kónya István
szül. 1926Muzeológus, természettudományi szakíró. A város néprajzi és természeti örökségének dokumentálója.
Kolumbán József
szül. 1935Matematikus, egyetemi tanár. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja — a város tudományos öröksége.
Bagossy Norbert
szül. 1990A Bagossy Brothers Company énekese — a kortárs magyar zene egyik népszerű alakja, Gyergyószentmiklós ifjabb büszkesége.
Itt nevelkedők és kötődők
Marius Urzică
Itt nevelkedett és lett Románia legendás tornászaOlimpiai bajnok, háromszoros Európa-bajnok és háromszoros világbajnok szertornában. Vezetőedzője Ferencz József volt — Gyergyószentmiklóson nevelkedett és sportolt.
Joó Rózsi
Makó, 1900 — Gyergyószentmiklós, 1979Színésznő, aki itt élte le élete jelentős részét, és itt is halt meg 1979-ben. A város egyik kötődő művésze.
Az örmény kapcsolat — világhírű leszármazottak
Gyergyószentmiklós örmény közössége olyan családi rendszerek hálózatának része, amelyből nemzetközi jelentőségű személyiségek származnak. Bár nem mind a városban születtek, mind az erdélyi örmény közösség leszármazottai:
Czárán Gyula
1847 – 1906„A magyar turizmus atyja" — útépítő, barlangkutató, az Erdélyi Kárpát-egyesület tiszteletbeli tagja. Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő munkát. Apai és anyai ágon is örmény származású.
Pongrátz Gergely
1932 – 2005Az 1956-os forradalom Corvin-közi főparancsnoka („Bajusz"). Szamosújvári örmény család leszármazottja. A Corvin-köz harcosai parancsnoksága alatt szovjet harckocsikat semmisítettek meg.
Spiru Haret
19-20. század fordulójaEgykori román tanügyminiszter, a román modern iskolarendszer kialakítója. Erdélyi örmény családból származott — a román oktatástörténet egyik kulcsalakja.