Csíky-kert arborétum
Egy örmény ügyvéd öröksége, 20 hektár — 185 faj fa és cserje a világ minden tájáról,
a BBTE Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának otthona.
Egy 19. századi álom, Csorgótól a Mamutfenyőkig
A Csíky-kert Székelyföld legnagyobb dendrológiai parkja és arborétuma, amely Gyergyószentmiklós északkeleti határában, 870–970 méteres tengerszint feletti magasságban található. Innen szép kilátás nyílik az előtte elterülő városra.
A parkot 1884-ben alapította dr. Csíky Dénes ügyvéd, aki több mint 185 különleges fa- és cserjefajt telepített ide a világ minden tájáról. A 25 évig tartó építkezés 1909-re fejeződött be. A kert ma a város tulajdonában van, és 1980 óta védett terület.
Az arborétum a BBTE Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának is otthont ad — Földrajz kar, Turizmusföldrajz és Ökoturizmus szakok működnek itt, élő kapcsolatban a parkkal és annak természeti örökségével.
A Csíky-kert ősi fái és sétányai · helyi forrás
Dr. Csíky Dénes — az örmény ügyvéd, aki kerthelyet álmodott
Dr. Csíky Dénes 1843. július 26-án született Gyergyószentmiklóson, jómódú örmény családban. Elemi iskoláit Gyergyószentmiklóson végezte, majd a csíksomlyói Collegiumba járt, később pedig Kolozsváron végezte ügyvédi tanulmányait.
Bár ügyvédként dolgozott, a növénytan megszállottja volt. „Lelkes híve lett annak a mozgalomnak, mely a gyümölcsfák nemesítését és a Gyergyói-medencében való meghonosítását tűzte ki célul." Bizonyítani akarta, hogy a Gyergyói-medencében is lehetséges a gyümölcstermesztés — sok tájidegen gyümölcsfát is meghonosított a kertben.
1884-ben fogott a kert építéséhez, amelyet örökségből vásárolt. A Filep kútja körüli márványtáblán ez áll: „Ezen helyet kertté alakította Csíky Dénes. 1884". 1922-ben elköszönt kertjétől és gyerekei után Magyarországra költözött, majd 1929-ben Budapesten hunyt el rákban.
140 év a város szívében
Alapítás
Csíky Dénes örökségből megvásárolja a területet Gyergyószentmiklós északkeleti részén, a Filep kútja körül. Márványtáblát állít az alapítás emlékére. Hozzáfog a fák és cserjék ültetéséhez.
A kert elkészül
25 év munka után kész a kert. A fákat úgy ültették, hogy ősszel és tavasszal a lombhullató fák koronája kirajzolta Csíky Dénes monogramját — egy egyedülálló biológiai műalkotás.
Mihály király érettségije
Az 1920-as években itt érettségizett II. Mihály román király — számára egy multinacionális szimbolikus osztályt hoztak létre a kertben.
Csíky elhagyja a kertet
Az alapító Magyarországra költözik gyerekei után. A 20 hektáros kertet a városnak adományozta — de hosszú időbe telt, mire ténylegesen Gyergyószentmiklós tulajdonába került. Eközben elhanyagolt, állapota romlott.
Védett terület
Májusban védett területté nyilvánították a Csíky-kertet. A 80-as években próbálkoztak a terület feltérképezésével, a fa és cserjefajok azonosításával — de teljes felmérés nem készült el.
Amfiteátrum és infólabor
Megépül az amfiteátrum és az infólabor — kulturális és oktatási események színhelye.
A kert egyedülálló térképe
Amikor még Topográfia és Kartográfia szak működött a tagozaton, a hallgatók elkészítették a Csíky-kert egyedülálló térképét — ami az épületre ma is ki van függesztve.
BBTE rendbetétel
A BBTE Kihelyezett tagozata és civil szervezetek összefogásával elindul a kert rendbetétele. Szemetes kosarakat helyeznek ki, sétány-felújítások, a forrás restaurálása.
Mamutfenyők érkezése
Dr. Dombay István docens Németországból, a Mainau-i Virág-szigetről hozta a két jellegzetes mamutfenyőt. Zetelakán 2 évig akklimatizálódtak egy erdész felügyelete alatt, mielőtt mostani helyükre kerültek.
Önkéntes munkanap
Történelmi jelentőségű megmozdulás: több mint 200 lelkes önkéntes takarította meg a kertet a kidőlt fáktól, szemétől. Fűnyírás, festés, faültetés, padjavítás, lépcsőöntés — közösségi munka a kert újjáéledéséért.
A kert kincsei
Mamutfenyők
A kert két jellegzetes fája — a Mainau-i Virág-szigetről érkezett óriások, melyek Zetelakán akklimatizálódtak 2 évig. A park legkülönlegesebb növényei.
Tájidegen ritkaságok
Jegenyefenyő, különböző juharfajok, egzotikus cserjék. Csíky Dénes bizonyítani akarta, hogy a Gyergyói-medencében is élhet egy „mediterránabb" növényvilág.
Tematikus tanösvények
Képes ösvények vezetik a gyerekeket és látogatókat: mókus, őz, bagoly, harkály tematikus szakaszok. Játékos megismerés a kicsiknek.
Filep kútja és források
A park eredeti forrásai ma is működnek. A Filep kútja körül álló márványtábla jelzi az 1884-es alapítást.
Amfiteátrum
Az 1998-ban épült szabadtéri színpad kulturális és oktatási eseményeknek ad otthont. Az infólaborral együtt képezi a park új arculatát.
Madáretetők
A Gyergyói-medence legnagyobb madárpopulációja él itt — a víz és a fák miatt. Több madáretetőt helyeztek ki, monitorizálás céljából.
Védett ritkaságok a kertben
A kert élővilága · helyi forrás
A 2000-es évek elején a BBTE Biológia Karának diákjai terepgyakorlatuk során felmérték a helyi növény- és állatvilágot. Az eredmények szerint a kert nemcsak növénytanilag, hanem állatvilágában is gazdag és különleges.
A kertben 4 ritka, védett állatfaj él:
BBTE Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozat
A Csíky-kert ma egyetemi képzések helyszíne is — a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozata a Földrajz Kar két szakát működteti itt.
Turizmusföldrajz alapképzés
Magyar és román nyelven. A hallgatók turisztikai ügynökök, idegenvezetők, turisztikai menedzserek vagy kutatók lehetnek a végzés után. A peda modul mellett szaktanári képesítést is lehet szerezni.
Ökoturizmus és Fenntartható Fejlődés mesterképzés
Magyar nyelven. Az ökoturizmus és a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati képzése — a Csíky-kert maga is élő tanösvény a hallgatók számára.
A megalakult intézmény kezdetben főiskolaként működött Kartográfia és Topográfia szakkal, majd 2005-től a bolognai rendszerrel kihelyezett tagozatként teljeskörű egyetemi oktatást nyújt. Az egyetem könyvtára közel 10.000 kötettel, megújult infrastruktúrával rendelkezik.
A 20. század eleji épület
A kertben álló mai főépület a 20. század elején épült, eredetileg az Országos Társadalomrendező Intézet gondnoksága alatt nyitottak benne szanatóriumot tüdőbeteg gyerekek számára. A kommunizmus idején preventórium lett, majd 1980-ban megszűnt az intézmény. Ma a BBTE kihelyezett tagozat épülete.
A főépület mellett áll a Szent Benedek Tanulmányi Ház, amelyet Dr. Jakubinyi György érsek avatott fel 1993-ban, Szent Benedek tiszteletére. A névválasztás nem véletlen: a bencések „Ora et labora!" jelmondata a Tanulmányi Ház tevékenységének is fő irányadója.
A Szent Benedek Tanulmányi Ház a Caritas Mezőgazdasági Részleg eszmei célkitűzéseit szolgálja: a rendszerváltás után válságba került erdélyi fiatal gazdák képzését. Ma is otthont ad ifjúsági programoknak, táboroknak, konferenciáknak, lelki programoknak.
A kert épületei · helyi forrás
Hasznos tudnivalók
Mit láthatsz?
- Mamutfenyők (a Mainau-i szigetről)
- Filep kútja és márványtábla
- Tematikus tanösvények
- Amfiteátrum (1998)
- Madáretetők, források
Legjobb időszak
- Tavasz–nyár: teljes pompa
- Ősz: színes lombhullás
- Egész évben látogatható
- Reggeli órák: madárfigyeléshez
Elérhetőség
- Hely: Gyergyószentmiklós ÉK része
- A városközpontból gyalog/autóval
- GPS: 46.7315° É, 25.6164° K
- Belépő: INGYENES! ✨
Tippek
- Kérdezz a BBTE tanároktól — élő tudás!
- A monogram fák lombhullásnál látszanak
- Vidd magaddal a piknik-kosarat
- Kapcsolódó program: BBTE rendezvények