Békás-szoros
Egy 5 km hosszú út a 300 méter magas mészkő-sziklafalak között —
a Pokol kapujától a Pokol torkáig: Európa egyik természeti ritkasága a Hagymás-hegységben.
Forrás: visitharghita.com
Tektonikus szurdok a Hagymás-hegység szívében
A Békás-szoros (románul Cheile Bicazului) tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdély és Moldva határán — a Békás-patak völgyében. A patak évmilliókon át vájta útját a mészkőbe, létrehozva a Keleti-Kárpátok leghosszabb és legszebb szurdokvölgyét.
A szoros 1971 óta védett terület, és a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park része. Európa egyik természeti ritkasága, melynek 200–300 méter magas, szinte függőleges sziklafalai között kanyarog a kanyargós aszfaltút. A legmeglepőbb látvány: a sziklák szinte mindenhol függőleges oldalukkal fordulnak a Békás-patak medre felé.
A szurdokot négy ikonikus csúcs fogja közre: a Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m) és Mária-kő (1125 m). Mindössze 5 km-re a Gyilkos-tótól északkeletre fekszik — a két látnivaló együtt jár az erdélyi turisták ajándékcsomagjában.
A szoros kanyargós útja madártávlatból · visitharghita.com
A Pokol kapujától a Pokol torkáig
A régiek szerint a Békás-szoroson átkelni „a pokolba való leereszkedéshez" volt hasonló — innen a szurdok három szakaszának drámai elnevezése.
Pokol kapuja
A szurdok legszűkebb pontja, ahol a Mária-kő és a Bardócz-fal néhány méterre megközelíti egymást. Itt kezdődnek az igazi izgalmak — innen kanyarog tovább a szerpentin lefelé a szorosba.
Pokol tornáca
A szoros enyhén kiszélesedő középső része, amit a Fekete torony sziklaszirt zár le. Itt érzékelhető a legjobban a magasság — a fenyős hegyoldalak és a függőleges mészkőfalak közötti drámai kontraszt.
Pokol torka
A szoros leglátványosabb része, ahol a Kis-Békás-patak beömlik. Jobb oldalon a Szurdok-kő, bal oldalon a Bardócz-párkány — ez a panoráma a turisták kedvenc fotózási helyszíne.
A szorost közrefogó hegycsúcsok
A Békás-szoros négy ikonikus mészkő-csúcs gyűrűjében fekszik. Mindegyik más-más karaktert ad a tájnak — és mindegyik a hegymászók paradicsoma.
A Békás-szoros nyugati határőre, ami egyben a Gyilkos-tó fölé is emelkedik. Itt található a híres Kis-Cohárd via ferrata, közel 200 méter hosszan a csúcsra vezető útvonalként — az „Erdély outdoor fővárosa" kezdeményezés zászlóshajó-attrakciója.
A szoros legvadabb részét — a Kis-Szurdok-kő és a Csíki-bükk közötti szakaszt — sokan a teljes Békás-szoros legmonumentálisabb részének tartják. A sziklák itt szinte tökéletesen függőlegesen tornyosulnak az út fölé.
A Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornya. Környezetétől jól elkülönülve uralkodik a szurdokvölgy fölött. A csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek — a hegymászók legkedveltebb úti célja Európában.
A Pokol kapujának egyik őrtorony-csúcsa. A Mária-kő és a szemben lévő Bardócz-fal közelsége adja a szoros legszűkebb pontját — itt található a szurdok legnagyobb karsztforrása, a Mária-forrás is.
Vízesések, barlangok és karsztforrások
A főúton végighaladva a látogató könnyen elsiklik a Békás-szoros rejtett gyöngyszemei mellett. A mellékpatakok szurdokai, a barlangok és a vízesések külön világot rejtenek.
Lapos-vízesés
Az Oltár-kő nyugati lábánál a Lapos-patak 25 méter hosszú, háromlépcsős vízesést alkot. A Lapos-szurdokon át jut le, miközben több kisebb vízesést is létrehoz.
Bernát és Hóvirág barlangok
A Súgó-szurdok alsó részén található két karsztbarlang. Szárazság idején bemehetők — bár a Hóvirág-barlangba csak térdre ereszkedve, kúszva juthatunk be.
Mária-forrás
A szoros legnagyobb karsztforrása, a Mária-kő tövében. Kristálytiszta vize a mészkőszikla mélyéből tör elő — ősidők óta szent helynek számít a helyiek körében.
A Békás-szoros endemikus növényei
A mészkősziklák és lucfenyvesek élővilága · helyi forrás
A Békás-szoros nem csak geológiai, hanem biológiai különlegesség is. A mészkősziklák felszínén fajgazdag, ritka és endemikus növényfajok élnek.
A legkülönlegesebb a Békási csűdfű (Astragalus pseudopurpureus) — a világon egyedül itt található meg, csak ezen a néhány négyzetkilométeres területen. Egy igazi „élő fosszília", melynek megőrzése a nemzeti park egyik fő küldetése.
Mellette él a kőhúr és a védett havasi gyopár is — az utóbbi szinte mindenhol védett a Kárpátokban, de itt különösen szigorú a tilalom a leszedésére. A meredek hegyoldalakat lucfenyvesek borítják, ameddig a szem ellát.
Mielőtt indulsz
Mit láthatsz?
- 200-300 m magas mészkő-sziklafalak
- Pokol kapuja, tornáca és torka
- Oltár-kő sziklatorony (1154 m)
- Lapos-vízesés (3-lépcsős)
- Bernát és Hóvirág barlangok
Legjobb időszak
- Egész évben látogatható
- Tavasz–nyár: legaktívabb vízesések
- Nyár (júl-aug): csúcsforgalom!
- Ősz: csodás színek
- Tél: friss hó, csendes szurdok
Megközelítés
- Gyergyószentmiklósból: 35 km a 12C műúton
- Gyilkos-tótól: 5 km északkeletre
- Karácsonkőtől (Piatra Neamț): 28 km nyugatra
- GPS: ~46.8170° É, 25.8500° K
- Parkolók szűkösek — érkezz korán!
Figyelmeztetés
- Forgalmas főút halad át rajta
- Teherautók, buszok is közlekednek
- Vigyázz a gyalogosokra és gyalog te is!
- A bazársoron jellemző a tömeg
- Sziklamászás: csak felkészülve!
Tudtad?
A Békás-szoros endémikus növénye, a békási csűdfű (Astragalus pseudopurpureus) a világon csak itt található meg — sehol másutt a földön. Ez a Hagymás-hegység egyik legértékesebb biológiai kincse.
A szoros legkeskenyebb pontján alig 6-8 méter széles. A sziklafalak közötti rés akkora, hogy szinte „karnyújtásnyira" érzed mindkét oldali falat — különösen a Pokol kapujánál.
A Békás-patak vize a Gyilkos-tóból ered! A tó 1837-ben pont a Békás-patak völgyét torlasztotta el, és a tó feleslegét ma is a szoros mentén vezeti tovább — a Beszterce folyóba, majd a Békási-víztározóba.
A Békás-szoros aszfaltozott útja országos főút — itt megy a 12C műút, amely Erdélyt köti össze Moldvával. A korondi székelyek bazársora az út szélén évszázados kereskedelmi hagyomány maradványa.