Székelyudvarhely története
Az Árpád-kori „Telegdtől" Erdély egyik legjelentősebb iskola- és kulturális központjáig —
egy várossá nőtt udvarhely közel hét évszázados, viharos múltja.
Az Árpád-kori „udvarhely"
Az Udvarhelyi-medence központi részén elhelyezkedő Székelyudvarhely a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső folyása mentén alakult ki. Az Árpád-korban még tanyaszerű településként rekonstruálható, valószínűleg „Telegd" volt a neve.
A régészeti leletek tanúsága szerint a település történetének kezdetei jóval korábbra nyúlnak vissza, mint azt az okleveles források mutatják: a város területéről előkerült leletanyag a 12-13. századra datálható.
A Szent Miklós-hegyi templom lelkészének első fennmaradt írásos említése 1317-ből származik, ekkor Konrád nevű papját jegyzik fel. Ez a templom a város első ismert egyházi intézménye.
A városnak Árpád-kori neve valószínűleg „Telegd" volt. A jelenlegi „Udvarhely" név arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja.
— Magyar történelmi forrásA pápai tizedjegyzéktől Mátyás király koráig
1301-ben Uduord néven említik először. Majd 1333. évi pápai tizedjegyzékben Uduorhel néven jelenik meg — ekkor István nevű papja hét báni dénárt fizetett tizedként. Ettől a kortól bizonyítható a hivatalos városi lét.
📜 1357: Nagy Lajos király vezetésével itt ülésezett az első Székely Nemzetgyűlés, amely egyrészt a székelyek, másrészt Erdély több várának jogi vonatkozásait tisztázta — Székelyudvarhely Székelyföld hagyományos központja lett: a székely székek bíróságai előtt hozott ítéletek ellen ide lehetett fellebbezni.
👑 Zsigmond király emelte városi rangra a települést, aki járt is itt, amikor István erdélyi vajdával gyűlt meg a baja. Az erdélyi fejedelmek minden kiváltságot megadtak a városnak.
🏰 1492: A helység első vára egy korábbi kolostor köré épült fel. Ez lett később a Székelytámadt vár előzménye.
A székely felkelés és a Székelytámadt vár
A Csonka-vár (egykori Székelytámadt vár) maradványai · helyi forrás
A 16. század közepén a székelyek kiváltságai egyre szűkültek. 1562 áprilisában a székelyek Székelyudvarhelyen és környékén gyülekeztek, ahol székely nemzetgyűléssé nyilvánították magukat. A lázadók több ezren — valószínűleg több mint tízezren voltak.
A felkelés leverése után János Zsigmond erdélyi fejedelem 1562 és 1565 között megépíttette a Székelytámadt várat — a vár neve önmagáért beszél: cinikusan „Székelytámadt"-nak nevezték, mert a legyőzött székelyek megalázására építették.
1558-ban a város Izabella királynétól adómentességet nyert — a kiváltságok korszaka azonban hamarosan megrendült.
Székelytámadttól Csonkavárig — egy erőd kálváriája
Az első vár felépítése
Egy korábbi kolostor köré épül fel az első erődítmény.
Székelytámadt vár
János Zsigmond a kolostor felhasználásával építteti, a legyőzött székelyek megalázására.
Első lerombolás
A Mihály vajda oldalára állt székelyek lerombolják a várat — visszavágva a megaláztatásért.
Ali pasa felégeti
A török támadás során újra súlyos károk érik az erődítményt.
Bethlen Gábor újraépítteti
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem elrendeli az erődítmény újjáépítését.
Tiege generális kifosztja
A Rákóczi-szabadságharc idején a császári Tiege generális hada kifosztja a várat.
Pekry Lőrinc leromboltatja
A várat visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatja — ettől fogva Csonkavárnak nevezik. Az erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.
Két felekezet — két nagy kollégium
Székelyudvarhelyt a 16. század végétől „iskolavárosként" emlegetik — ma is minden negyedik lakója diák! A város két nagyhírű középfokú intézményt adott Erdélynek.
Jezsuita kisgimnázium
A város első gimnáziuma — a római katolikus jezsuita rend alapította, ami akkoriban csak grammatikai szintű képzést nyújtott. Itt rakták le a katolikus oktatás alapjait, amelyből később a Római Katolikus Főgimnázium nőtt ki.
Református Kollégium
A protestáns főnemes gróf Bethlen János kancellár — a frankfurti egyetem végzettje, Erdély kancellárja, Udvarhelyszék főkapitánya — ezer aranyat adományozott a meglévő triviális iskola gimnáziumi rangra emelésére. A Kollégium társalapítója fia, gróf Bethlen Miklós volt.
1736-tól a református gimnázium poétikai és retorikai osztályokkal bővült — ettől kezdődően adott teljes humanista képzést. Az udvarhelyi „deák-jogászok" a székely társadalom különböző rétegeiből emelkedtek ki, és állandó tanulással eligazodtak a székely jogrendszer bonyolult világában.
📚 A két intézményt később jelentős személyiségek látogatták: Orbán Balázs („a legnagyobb székely"), Tamási Áron, Tomcsa Sándor — mindannyian Székelyudvarhelyen jártak iskolába.
🏛️ 1780–1781: A református kollégium új épületét Backamadarasi Kiss Gergely (1737–1787) építtette a város főterén — kettéosztva az egykori Piacteret az Alsó- és Felső-Piactérre. A neves rektor-professzor „KG" monogramja ma is olvasható a főtéri református templom nyugati cserépfedelén, az 1781-es évszám kíséretében.
„Én Bethlen János szemem előtt viselvén, hogy az Isten a világi mulandó jókban csak sáfárrá tett, keresztyén kötelességünk akarván vékony tehetségem szerént felelni, testamentumomban hattam volt az udvarhelyi orthodoxa scolának 1000 aranyat..."
— Bethlen János kancellár hagyatéklevele, 1670Az iskolaváros virágkora
A 19. század Székelyudvarhely modernizációjának kora. A város Udvarhely vármegye székhelye lett, intézményei rohamosan fejlődtek. A reformkor szellemében új iskolák, hivatalok, polgári otthonok épültek.
1862: Megnyílik a magyar tannyelvű gimnázium — fontos lépés a polgári oktatás kiterjesztésében. A város egyértelműen Székelyföld kulturális központja lett.
1886–1887: A református kollégium épületét kívül-belül átalakítják — emeletet húznak rá, eltűnnek a padlásszobák és a csengettyűház, az ablakokat megnagyobbítják. Így nyeri el az iskola a ma is látható alakját.
1893: alapították a székelyudvarhelyi Kő- és agyagipari szakiskolát, amely a környékbeli fazekas falvak (különösen Korond) fazekas mestereinek képzésére jött létre.
A Patkó-tér — egykori Piactér, ma Márton Áron tér · helyi forrás
Háborúk, megszállások, megmaradás
📅 1910: A városnak 10 244 lakosa van — túlnyomórészt magyar. A Trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye.
⚔️ 1916. augusztus: A Román Királyság Erdély megtámadásakor a városlakók ingóságaikat szekérre pakolva menekülnek Magyarországra — de a menekülők még oda sem érnek, mire az osztrák–magyar és német csapatok kiszorítják a románokat Erdélyből. A háború 3. éve az egész Székelyföldre elhozta a borzalmakat.
🗿 1917. december 8.: A főtéren felavatják a 82. Székely Gyalogezred hősi halottainak emlékművét — a Vasszékely szobrot. Az eredeti faszobor cserfából készült, amelyet acélpikkelyekkel borítottak — innen kapta becenevét. Az alkotók négyen voltak: Erdélyi István őrmester (tervező), Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd (három székely + egy szász).
🔴 1919: A román megszállás idején ledöntik és szétszedik a Vasszékelyt — csak a talapzat marad meg évtizedekig.
🔄 1941: Magyar visszacsatolás idején kopjafás országzászlót állítanak a Vasszékely helyére.
🏛️ 1968: A Ceaușescu-rendszer közigazgatási reformja keretében Székelyudvarhely megyei jogú város lesz, Hargita megye része. A romanizálási politika nehéz évei következnek.
🕊️ 2000. március 15.: Szabó János szobrászművész bronz másolata újra a helyén áll — a Vasszékely visszatér. A talapzaton ma is olvasható az eredeti felirat: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok – a székely hősök halhatatlanok!"
A „székely anyaváros" nagyjai
Székely Mózes
Erdély egyetlen székely fejedelme — Székelyudvarhelyen született 1553-ban. Gyermekkorát itt töltötte, édesapja Literáti Székely János 1568-tól a székely sóbányák felügyelője volt.
Lakatos István
Történetíró, pap — a város kora újkori történetének egyik kulcsforrása.
Backamadarasi Kis Gergely
A Református Kollégium neves rektor-professzora, az 1780-as főtéri épület építtetője. Monogramja ma is olvasható a templom cserepein.
Orbán Balázs
„A legnagyobb székely" — a római katolikus főgimnáziumban tanult Székelyudvarhelyen, mielőtt megírta volna a „A Székelyföld leírása" hat kötetes monográfiát.
Szakács Mózes
Református lelkész és kollégiumi tanár — Betfalván született, Székelyudvarhelyen tanított és hunyt el.
Tamási Áron
Erdélyi magyar író — 1910-től 1916-ig a római katolikus főgimnázium tanulója volt Székelyudvarhelyen (ma is róla nevezik el az iskolát). Innen sorozták be az I. világháborúba.
Tomcsa Sándor
Író, karikatúrista — a város szülötte, „aki soha nem tudott megválni" Székelyudvarhelytől. Itt rajzolta első karikatúráit. Ma a város színháza viseli a nevét.
Soó Rezső
Biológus — szobrát 2003-ban állították a városban. A magyar botanika egyik legnagyobb alakja.
Tompa László · Móra Ferenc · Baróti Szabó Dávid
További jelentős személyek, akiknek szobra/emléktáblája áll a városban. Az „Emlékezés Parkja" 13 mellszobra a magyar történelem és irodalom nagyjait ábrázolja.
Hét évszázad — egy pillanat alatt
Tanyaszerű település
Régészeti leletek alapján már létezik egy „udvarhely" típusú település — talán „Telegd" néven.
Szent Miklós-hegyi templom papja
Konrád pap említése — az első egyházi lelet a városból.
Pápai tizedjegyzék: „Uduorhel"
Az első hivatalos említés — István pap 7 báni dénárt fizet.
Első Székely Nemzetgyűlés
Nagy Lajos király vezetésével — Székelyföld bírósági központja lesz.
Első vár
Egy kolostor köré épül a város első erődítménye.
Adómentesség
Izabella királynétól nyer adómentességet a város.
Nagy székely felkelés
10 000+ lázadó gyülekezik a városban — leverése után János Zsigmond Székelytámadt várat építtet.
Jezsuita kisgimnázium
Az iskolaváros korának kezdete — első gimnázium alapítása.
Református Kollégium
Bethlen János kancellár 1000 arany adományával — Erdély egyik vezető intézménye.
Csonkavár
Pekry Lőrinc leromboltatja a várat — ettől kezdve „Csonkavár" a neve.
Kollégium új épülete
Backamadarasi Kis Gergely építteti a város főterén.
Magyar gimnázium
A polgári oktatás kiterjesztése — modern iskola.
Kő- és agyagipari szakiskola
A környékbeli fazekas falvak (Korond!) mestereinek képzésére.
Román betörés és Vasszékely
1916: lakosság menekülése. 1917. december 8.: Vasszékely felavatása.
Trianon és a Vasszékely ledöntése
Romániához csatolás után az emlékművet lerombolják.
Megyei jogú város
Hargita megye részeként új közigazgatási státusz.
A Vasszékely visszatér
Szabó János bronz másolatát március 15-én avatják fel.