Bánffy-tengerszem
Háromszög alakú hegyi tó 1750 méter magasságban, a Răchitiș-csúcs tövében —
jégkorszaki örökség és vulkáni utóélet a Kelemen-havasok szívében
Forrás: CNIPT Toplița
A Kelemen-havasok gyöngyszeme
A Bánffy-tengerszem — román nevén Iezerul Răchitiș, ma elterjedt magyar nevén Jézer-tó — a Kelemen-havasok egyik legkülönlegesebb természeti képződménye, amely 1750 méteres magasságban, a 2021 méteres Răchitiș-csúcs tövében fekszik.
A tó háromszög alakú, felülete mintegy 1300 négyzetméter (45×35 m), mélysége 3–5 méter. Két forrás táplálja, vize a Büdös-patakba folyik. A környékét egy 322 hektáros geológiai természetvédelmi rezervátum védi, amely a Kelemen-havasok Nemzeti Park (24 041 ha) része.
A tó eredete máig vitatott a geológusok körében: egyesek negyedidőszaki jégkorszaki emléknek tartják, mások a vulkanikus kőzet kaolinizációja által okozott földcsuszamlásnak tulajdonítják kialakulását.
A háromszög alakú hegyi tó a Răchitiș-csúcs tövében · visitharghita.com
Védett növények és nagyvadak
A Bánffy-tengerszem környéke a Kárpátok egyik legértékesebb élőhelye: jégkorszaki reliktum-növényfajok, ősi cirbolyafenyő-állomány és Európa legtekintélyesebb nagyragadozó-közössége él itt háborítatlan vadonban.
Védett növényfajok
A területen él a havasi törpefenyő (Pinus mugo), a havasi boróka (Juniperus sibirica) és a védett cirbolyafenyő. A szőrfű (Nardus stricta) gyepfoltjai jellegzetesek.
Havasszépe-pompa
Júniustól július közepéig pompázik az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi) — élénk rózsaszín virágszőnyeg borítja a tó környékét, a Kárpátok egyik legszebb természeti látványa.
Nagyvadak otthona
A Kelemen-havasok háborítatlan erdőségeiben él a barnamedve, farkas, hiúz és európai őz. A terület része az UNESCO bioszféra-rezervátumnak.
A „feneketlen tó" rejtélye
A Bánffy-tengerszem eredete máig vitatott, és számos legenda is fűződik hozzá — köztük az ólomkacsa története, ami állítólag a Fekete-tengerig sodródott el a tó mélyéből.
A negyedidőszaki eljegesedés végmoréna-maradványa lenne — a kőzettörmelék agyagos vízzáró réteget képezve tette lehetővé a tó kialakulását az olvadó gleccser nyomában.
A vulkanikus kőzet kaolinizációja (agyagosodása) okozta földcsuszamlás következtében alakult ki — a vulkáni utóélet egyedi geológiai emléke a Kárpátokban.
A tó képekben
Képek forrásai: visitharghita.com · CNIPT Toplița · greenharghita.ro · Salvamont Harghita
Mielőtt indulsz
Szabad tevékenységek
- Túrázás a jelzett útvonalakon
- Természetfotózás és madármegfigyelés
- Növénybemutató (rododendron-virágzás)
- Csendes pihenés és kontemplálás
- Geológiai-földrajzi tanulmányút
Tiltott tevékenységek
- Fürdés, halászat, csónakázás tilos
- Tábortűz gyújtása szigorúan tiltott
- Sátrazás csak kijelölt helyeken
- Növények tépése, kövek elvitele tilos
- Hangoskodás, drónhasználat engedély nélkül
Megközelítés
- Maroshévízről a Borszék felőli kijáraton
- Lomás-patak völgyén kb. 20 km erdei úton
- Forrás-mezőtől csak gyalog vagy 4×4-gyel
- Borszékről: a Maroshévíz felé vezető úton 20 km
- Túraidő: 4–6 óra oda-vissza
- GPS: 47.0933° É, 25.2614° K
Medvebiztonság
- A terület aktív barnamedve-élőhely
- Túrázás csak nappal, csoportosan ajánlott
- Jelezd jelenléted hangosan (zene, beszéd)
- Élelmiszert hermetikusan zárj
- Sürgősség: Salvamont 0SALVAMONT (0725 826 668)
A védett természetért — kérünk, figyelj!
Hargita megye számos természeti kincse — köztük a maroshévízi termálvizes vízesés is — az elmúlt években a látogatói terhelés, a környezeti elhanyagoltság és a megfelelő kezelés hiánya miatt sajnos sokat veszített eredeti pompájából.
A Bánffy-tengerszem ma is őrzi varázslatos hangulatát — éppen azért, mert nehezebben megközelíthető, és a Kelemen-havasok Nemzeti Park szigorúbb védelme alatt áll. Kérjük, vigyázz rá: vidd magaddal, amit hoztál, és csak emléket hagyj magad után. A természet törvény szerinti védelme mindannyiunk kötelessége.
Tudtad?
A tavat egykor „feneketlen tónak" nevezték — egy legenda szerint egy ólomkacsát dobtak bele, amelyet évekkel később a Fekete-tenger partján találtak meg.
A Răchitiș-csúcs (2021 m), amelynek tövében a tó fekszik, a Kárpátok második legmagasabb vulkáni csúcsa — csak a szomszédos Pietrosul Călimanilor (2103 m) magasabb nála.
A Kelemen-havasok erdőségeit az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította — Európa egyik legértékesebb háborítatlan őserdő-állományát rejti.
A tó vize a Büdös-patakba folyik, melynek neve a vulkáni utóélet kénes gázkiömléseire utal — emlékeztetve a Csomád-hegység mofettáira is.
Kapcsolódó látnivalók
Kelemen-havasok Nemzeti Park
24 041 hektáros védett vulkanikus hegyvidék — a Kárpátok legnagyobb vulkanikus láncolata
Maros felső szakasz
A Maros felső szakasza vágja át a hegyeket — festői szurdokvidék és vasúti útvonal
Bánffy-fürdő
27 °C-os termálvíz Maroshévíz központjában — történelmi gyógyfürdő-hagyomány