Hagymás-hegység
A Gyilkos-tó és a Békás-szoros otthona, az Olt és a Maros forrása —
1792 méteres csúcsával Erdély egyik legszebb mészkőhegysége, Orbán Balázs szerint „melynél szebbet se Svájcz, se Tirol felmutatni nem képes".
Forrás: helyi források
Erdély „Svájca és Tirolja" egyben
A Hagymás-hegység (románul Munții Hășmaș, régi magyar nevén Bárány-havas) a Keleti-Kárpátok egyik legszebb mészkőhegysége — Hargita és Neamț megye határán fekszik. Az egész hegység 1990 óta a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park védett területe.
A hegység kristályos palából (üledékes kőzet) felépülő sziklaformációkból áll. Központi tömege két ikonikus csúcs köré szerveződik: a Nagy-Hagymás (1792 m) a hegység névadója és legmagasabb pontja, az Egyes-kő (1608 m) pedig a magányosan tornyosuló, „mitikus" sziklatömb.
Két fő része van: az aszfaltos főúton könnyen elérhető Gyilkos-tó–Békás-szoros vidéke, és a magasabb, szubalpin Egyes-kő–Nagyhagymás csúcsok térsége. Itt található a hegység legértékesebb természeti kincse, a 1932-ben épült EKE-menedékház 1504 m-en.
A Nagy-Hagymás csúcsi panorámája · helyi forrás
„Oly szép és ragyogó táj, melynél szebbet se Svájcz, se Tirol felmutatni nem képes."
— Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
Két csúcs, két karakter
Nagy-Hagymás · 1792 m
A hegység névadó és legmagasabb pontja. A csúcson az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) által állított kereszt fogadja az érkezőket — az első jelzőtáblát 2009-ben helyezték el.
A csúcsról káprázatos körkilátás nyílik: nyugatra az Olt és Maros forrásvidéke, távolabb a Kelemen-, Görgényi- és Gyergyói-havasok; észak-keletre, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros mögött a Besztercei-havasok.
A csúcsról nyiladék vezet le a Fehér-mező fennsíkjára, amely a hegység legfontosabb havasi legelője és pásztorszállás-helye.
Egyes-kő · 1608 m
Román neve „Piatra Singuratică" — magyarul: „Magányos kő". Ez a név tökéletesen jellemzi: négy sziklaszirtből áll, mégis minden mástól független egységet alkot, szinte függőlegesen az ég felé nyújtózva.
Bár hivatalosan a Hagymás-hegység része, az Egyes-kő különálló jelképként él a túrázók képzeletében. Sziklacsúcsán kereszt áll, ami messziről is jól látszik.
Sziklamászásra alkalmas, és a leglátványosabb megközelítési pontja a Balánbánya felőli ösvény — az egykori rézbányászati központról.
Kisebb hegytömbök és hegyrészek
A Hagymás-hegység nem egy egységes tömb, hanem több kisebb hegytömbökből és masszívumból áll. Mindegyiknek saját karaktere és turisztikai vonzereje van.
Cohárd-havasok
A Kis-Cohárd (1344 m) és Nagy-Cohárd a Gyilkos-tó fölé tornyosul. Itt található a híres Kis-Cohárd via ferrata — az „Erdély outdoor fővárosa" zászlóshajó-attrakciója.
Likas- és Gyilkos-havasok
A Békás-szoros körül álló hegyek: Likas-csúcs, Oltár-kő (1154 m), Csíki-bükk (1264 m), Mária-kő (1125 m). Mind hegymászók paradicsoma.
Fekete-Hagymás
A Nagy-Hagymás mellett a hegység második legfontosabb masszívuma. Erdővel borított hegyhátai a déli, csendes túraútvonalak otthona.
Veres-kő és Fehér-mező
A Nagy-Hagymás északi oldalán fekvő mészkő fennsík, amely víznyelőkkel (dolinákkal) tarkított. Klasszikus karszt-jelenség, a hegység geológiai gyöngyszeme.
Hegyes- és Zsedán-havasok
A hegység déli részén elterülő, kisebb hegytömbök. Csendesebb, kevésbé bejárt területek — érdemes felfedezni a tömegtől elvonulóknak.
Lapos- és Szurdok-havasok
A Békás-szoros mellékpatakjainak völgyei. A Lapos-patak 25 méteres háromlépcsős vízesést alkot az Oltár-kő tövében. Vad, csodás szurdokvilág.
A Nagyhagymás Nemzeti Park kincsei
Az EKE-menedékház az Egyes-kő alatt · helyi forrás
A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park (1990 óta működő) területén különleges növény- és állatvilág él, melyet az unikális mészkő-élőhelyek formálnak.
Védett állatok: a Kárpátokban máshol is megtalálható zerge, hiúz, barna medve, farkas, valamint a ritka siketfajd is itt honos.
Védett növények: a jelképként is használt havasi gyopár, kisasszonypapucs, tárnics, zergeboglár. A környezeten áthaladó Békás-patak völgyében él a békási csűdfű is — egy endémikus növény, ami sehol máshol a világon nem található meg.
A hegyoldalakat irtásgyepekkel, havasi legelőkkel és kaszálókkal tarkított, hatalmas fenyőerdők borítják. A meredek mészkőfalak gyér, mégis változatos növényzettel díszítettek.
Gyalogtúra a Nagy-Hagymás csúcsra
A klasszikus túraútvonal Balánbányáról indul, és a Szép-patak völgyén át vezet a csúcsra. Átlagos fizikummal teljesíthető, de a felső szakaszok meredekek.
Indulás Balánbányáról
A túra Balánbányáról indul — az egykori legnagyobb rézbányászati központról. A Szép-patak völgyében könnyed sétával lehet előrejutni, hűs vizű forrásokkal, dús legelőkkel és égig érő fenyvesekkel.
EKE menedékház
Az Egyes-kő árnyékában fekvő menedékház, amelyet 1932-ben emelt az Erdélyi Kárpát Egyesület. Itt található az információs iroda és a hegyi mentőszolgálat bázisa. Túraidő ide átlag: 2,5–3 óra.
Egyes-kő csúcsa
A menedékházhoz közeli „magányos szikla" sziklacsúcsa. Magassága 1608 m — kereszttel díszített, és lélegzetelállító kilátást ad mind a Békás-szorosra, mind a Nagy-Hagymás felé.
Nagy-Hagymás csúcs
A hegység tetőpontja. Itt áll az EKE-kereszt, és innen nyílik a hegyseg legpanorámásabb kilátása. Innen a Fehér-mező fennsíkja és a Kelemen-, Görgényi-, Gyergyói-havasok is láthatók.
Itt születik az Olt és a Maros
A Hagymás-hegység a Kárpát-medence egyik legfontosabb vízválasztója: két nagy folyó forrását is itt találjuk, és a hegység lényegében ennek a vízválasztónak a magaslata.
Az Olt forrása
Az Olt a Hagymás-hegység délnyugati oldalán ered. Onnan indul hosszú útjára a Kárpát-medencén át, amíg Romániában a Dunába torkollik. A folyó forrásvidékét a Nagy-Hagymás csúcsról jól láthatóan azonosíthatjuk.
A Maros forrása
A Maros a hegység nyugati oldalán, a Fekete-Rez-csúcs közelében ered. Innen indul nyugat felé, Maroshévízen, Marosvásárhelyen és Aradon át a magyarországi Tiszáig.
A hegység képekben
Képek forrásai: helyi források
Mielőtt indulsz
Mit láthatsz?
- Nagy-Hagymás csúcs (1792 m)
- Egyes-kő „magányos szikla" (1608 m)
- EKE menedékház (1932 óta)
- Fehér-mező havasi legelő
- Védett állat- és növényfajok
Legjobb időszak
- Június–szeptember: legbiztonságosabb
- Téli túrázás csak felszereléssel
- Tavasz: hóolvadás után nedves
- Ősz: csodás színek, friss levegő
- Mindig viharra felkészülten!
Megközelítés
- Balánbányából: a klasszikus túraútvonal
- Gyilkos-tó felől: nyugati irány
- Csíkszereda felől: kb. 60 km Balánbányáig
- Gyergyószentmiklós felől: 40 km
- GPS: ~46.673° É, 25.82° K
Túra-felszerelés
- Erős túrabakancs (kötelező!)
- Esőkabát, meleg réteg (váltakozó idő)
- Térkép, GPS, mobil-töltő
- Min. 2 liter víz, energiabár
- Vésztartalék: elsősegély, takaró
Tudtad?
A Hagymás-hegység régi magyar neve „Bárány-havas", mert az évszázados pásztorhagyomány szerint a hegység legelőit főleg juhokkal és bárányokkal hasznosították. A pásztorszállások ma is működnek a Fehér-mező fennsíkján.
A Nagy-Hagymás kristályos palából áll — ez egy üledékes kőzet, ami a Kárpátok középső, ún. kristályos-mezozóos övezetébe tartozik. A Kárpátok három fő földtani egységének középsője.
Az EKE menedékházat 1932-ben emelte az Erdélyi Kárpát Egyesület, és több mint 90 éve működik. Itt található a hegyi mentőszolgálat bázisa is, ami életeket ment a környéken túrázók közül.
A Veres-kő és Fehér-mező mészkő-fennsíkján klasszikus karsztjelenség: víznyelők (dolinák) sokasága figyelhető meg. Ezek a természetes mélyedések a mészkő oldódása által keletkeztek évszázezredek alatt.