Hagymás-hegység
A Keleti-Kárpátok mészkő-paradicsoma · Bárány-havas

Hagymás-hegység

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros otthona, az Olt és a Maros forrása —
1792 méteres csúcsával Erdély egyik legszebb mészkőhegysége, Orbán Balázs szerint „melynél szebbet se Svájcz, se Tirol felmutatni nem képes".

1792 m Nagy-Hagymás Olt és Maros forrása Nagyhagymás NP (1990) Hargita & Neamț megye

Forrás: helyi források

1792 m Nagy-Hagymás csúcs
1608 m Egyes-kő (magányos)
1504 m menedékház (1932)
1990 Nemzeti Park alapítása

Erdély „Svájca és Tirolja" egyben

A Hagymás-hegység (románul Munții Hășmaș, régi magyar nevén Bárány-havas) a Keleti-Kárpátok egyik legszebb mészkőhegysége — Hargita és Neamț megye határán fekszik. Az egész hegység 1990 óta a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park védett területe.

A hegység kristályos palából (üledékes kőzet) felépülő sziklaformációkból áll. Központi tömege két ikonikus csúcs köré szerveződik: a Nagy-Hagymás (1792 m) a hegység névadója és legmagasabb pontja, az Egyes-kő (1608 m) pedig a magányosan tornyosuló, „mitikus" sziklatömb.

Két fő része van: az aszfaltos főúton könnyen elérhető Gyilkos-tó–Békás-szoros vidéke, és a magasabb, szubalpin Egyes-kő–Nagyhagymás csúcsok térsége. Itt található a hegység legértékesebb természeti kincse, a 1932-ben épült EKE-menedékház 1504 m-en.

A Hagymás-hegység A Nagy-Hagymás csúcsi panorámája · helyi forrás

„Oly szép és ragyogó táj, melynél szebbet se Svájcz, se Tirol felmutatni nem képes."
— Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

Két csúcs, két karakter

Nagy-Hagymás · 1792 m

A hegység névadó és legmagasabb pontja. A csúcson az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) által állított kereszt fogadja az érkezőket — az első jelzőtáblát 2009-ben helyezték el.

A csúcsról káprázatos körkilátás nyílik: nyugatra az Olt és Maros forrásvidéke, távolabb a Kelemen-, Görgényi- és Gyergyói-havasok; észak-keletre, a Gyilkos-tó és a Békás-szoros mögött a Besztercei-havasok.

A csúcsról nyiladék vezet le a Fehér-mező fennsíkjára, amely a hegység legfontosabb havasi legelője és pásztorszállás-helye.

Egyes-kő · 1608 m

Román neve „Piatra Singuratică" — magyarul: „Magányos kő". Ez a név tökéletesen jellemzi: négy sziklaszirtből áll, mégis minden mástól független egységet alkot, szinte függőlegesen az ég felé nyújtózva.

Bár hivatalosan a Hagymás-hegység része, az Egyes-kő különálló jelképként él a túrázók képzeletében. Sziklacsúcsán kereszt áll, ami messziről is jól látszik.

Sziklamászásra alkalmas, és a leglátványosabb megközelítési pontja a Balánbánya felőli ösvény — az egykori rézbányászati központról.

Kisebb hegytömbök és hegyrészek

A Hagymás-hegység nem egy egységes tömb, hanem több kisebb hegytömbökből és masszívumból áll. Mindegyiknek saját karaktere és turisztikai vonzereje van.

Cohárd-havasok

A Kis-Cohárd (1344 m) és Nagy-Cohárd a Gyilkos-tó fölé tornyosul. Itt található a híres Kis-Cohárd via ferrata — az „Erdély outdoor fővárosa" zászlóshajó-attrakciója.

Likas- és Gyilkos-havasok

A Békás-szoros körül álló hegyek: Likas-csúcs, Oltár-kő (1154 m), Csíki-bükk (1264 m), Mária-kő (1125 m). Mind hegymászók paradicsoma.

Fekete-Hagymás

A Nagy-Hagymás mellett a hegység második legfontosabb masszívuma. Erdővel borított hegyhátai a déli, csendes túraútvonalak otthona.

Veres-kő és Fehér-mező

A Nagy-Hagymás északi oldalán fekvő mészkő fennsík, amely víznyelőkkel (dolinákkal) tarkított. Klasszikus karszt-jelenség, a hegység geológiai gyöngyszeme.

Hegyes- és Zsedán-havasok

A hegység déli részén elterülő, kisebb hegytömbök. Csendesebb, kevésbé bejárt területek — érdemes felfedezni a tömegtől elvonulóknak.

Lapos- és Szurdok-havasok

A Békás-szoros mellékpatakjainak völgyei. A Lapos-patak 25 méteres háromlépcsős vízesést alkot az Oltár-kő tövében. Vad, csodás szurdokvilág.

A Nagyhagymás Nemzeti Park kincsei

A menedékház és az Egyes-kő Az EKE-menedékház az Egyes-kő alatt · helyi forrás

A Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park (1990 óta működő) területén különleges növény- és állatvilág él, melyet az unikális mészkő-élőhelyek formálnak.

Védett állatok: a Kárpátokban máshol is megtalálható zerge, hiúz, barna medve, farkas, valamint a ritka siketfajd is itt honos.

Védett növények: a jelképként is használt havasi gyopár, kisasszonypapucs, tárnics, zergeboglár. A környezeten áthaladó Békás-patak völgyében él a békási csűdfű is — egy endémikus növény, ami sehol máshol a világon nem található meg.

A hegyoldalakat irtásgyepekkel, havasi legelőkkel és kaszálókkal tarkított, hatalmas fenyőerdők borítják. A meredek mészkőfalak gyér, mégis változatos növényzettel díszítettek.

Gyalogtúra a Nagy-Hagymás csúcsra

A klasszikus túraútvonal Balánbányáról indul, és a Szép-patak völgyén át vezet a csúcsra. Átlagos fizikummal teljesíthető, de a felső szakaszok meredekek.

840 m

Indulás Balánbányáról

A túra Balánbányáról indul — az egykori legnagyobb rézbányászati központról. A Szép-patak völgyében könnyed sétával lehet előrejutni, hűs vizű forrásokkal, dús legelőkkel és égig érő fenyvesekkel.

1504 m

EKE menedékház

Az Egyes-kő árnyékában fekvő menedékház, amelyet 1932-ben emelt az Erdélyi Kárpát Egyesület. Itt található az információs iroda és a hegyi mentőszolgálat bázisa. Túraidő ide átlag: 2,5–3 óra.

1608 m

Egyes-kő csúcsa

A menedékházhoz közeli „magányos szikla" sziklacsúcsa. Magassága 1608 m — kereszttel díszített, és lélegzetelállító kilátást ad mind a Békás-szorosra, mind a Nagy-Hagymás felé.

1792 m

Nagy-Hagymás csúcs

A hegység tetőpontja. Itt áll az EKE-kereszt, és innen nyílik a hegyseg legpanorámásabb kilátása. Innen a Fehér-mező fennsíkja és a Kelemen-, Görgényi-, Gyergyói-havasok is láthatók.

Itt születik az Olt és a Maros

A Hagymás-hegység a Kárpát-medence egyik legfontosabb vízválasztója: két nagy folyó forrását is itt találjuk, és a hegység lényegében ennek a vízválasztónak a magaslata.

Az Olt forrása

Az Olt a Hagymás-hegység délnyugati oldalán ered. Onnan indul hosszú útjára a Kárpát-medencén át, amíg Romániában a Dunába torkollik. A folyó forrásvidékét a Nagy-Hagymás csúcsról jól láthatóan azonosíthatjuk.

A Maros forrása

A Maros a hegység nyugati oldalán, a Fekete-Rez-csúcs közelében ered. Innen indul nyugat felé, Maroshévízen, Marosvásárhelyen és Aradon át a magyarországi Tiszáig.

A hegység képekben

Képek forrásai: helyi források

Mielőtt indulsz

Mit láthatsz?

  • Nagy-Hagymás csúcs (1792 m)
  • Egyes-kő „magányos szikla" (1608 m)
  • EKE menedékház (1932 óta)
  • Fehér-mező havasi legelő
  • Védett állat- és növényfajok

Legjobb időszak

  • Június–szeptember: legbiztonságosabb
  • Téli túrázás csak felszereléssel
  • Tavasz: hóolvadás után nedves
  • Ősz: csodás színek, friss levegő
  • Mindig viharra felkészülten!

Megközelítés

  • Balánbányából: a klasszikus túraútvonal
  • Gyilkos-tó felől: nyugati irány
  • Csíkszereda felől: kb. 60 km Balánbányáig
  • Gyergyószentmiklós felől: 40 km
  • GPS: ~46.673° É, 25.82° K

Túra-felszerelés

  • Erős túrabakancs (kötelező!)
  • Esőkabát, meleg réteg (váltakozó idő)
  • Térkép, GPS, mobil-töltő
  • Min. 2 liter víz, energiabár
  • Vésztartalék: elsősegély, takaró

Tudtad?

01

A Hagymás-hegység régi magyar neve „Bárány-havas", mert az évszázados pásztorhagyomány szerint a hegység legelőit főleg juhokkal és bárányokkal hasznosították. A pásztorszállások ma is működnek a Fehér-mező fennsíkján.

02

A Nagy-Hagymás kristályos palából áll — ez egy üledékes kőzet, ami a Kárpátok középső, ún. kristályos-mezozóos övezetébe tartozik. A Kárpátok három fő földtani egységének középsője.

03

Az EKE menedékházat 1932-ben emelte az Erdélyi Kárpát Egyesület, és több mint 90 éve működik. Itt található a hegyi mentőszolgálat bázisa is, ami életeket ment a környéken túrázók közül.

04

A Veres-kő és Fehér-mező mészkő-fennsíkján klasszikus karsztjelenség: víznyelők (dolinák) sokasága figyelhető meg. Ezek a természetes mélyedések a mészkő oldódása által keletkeztek évszázezredek alatt.

🧭

Discover Hargita

Hargita megyei kalauz · Online

Segítenél egy kutatásban? 🎓

Ez a kérdőív egy egyetemi disszertáció része.

1 perc az idődből – sokat segít!

Kérdőív kitöltése