Kelemen-havasok Nemzeti Park
24 041 hektár háborítatlan vulkáni vadon Erdély szívében —
a Kárpátok legmagasabb vulkáni csúcsai, 10 km átmérőjű ősi kráter és nagyragadozó-élőhely
Forrás: Parcul Național Călimani
A Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége
A Kelemen-havasok Nemzeti Park (románul: Parcul Național Călimani) Románia egyik legértékesebb védett természeti területe — egyben a Kárpátok legnagyobb vulkáni hegyláncolatának magjában fekszik.
A park területe 24 041 hektár, és három megye (Maros, Hargita és Suceava) területén húzódik. Az IUCN II. kategóriájába sorolt nemzeti park 1990-ben jött létre — célja a vulkáni eredetű geológiai képződmények, az érintetlen erdőségek, valamint a Kárpátok egyik legértékesebb növény- és állatvilágának megőrzése.
A hegység csúcsai közül több is meghaladja a 2000 méteres tengerszint feletti magasságot: itt található a Pietrosz (Nagy-Köves, 2100 m) — a teljes Kárpát-hegység legmagasabb vulkáni csúcsa —, valamint a Magyar-Negoj (2081 m), a Kelemenforrás-csúcs (2032 m) és a Rekettyés-csúcs (2021 m).
A Kelemen-havasok vulkáni csúcsai · calimani.ro
Négy különleges rezervátum a parkon belül
A Kelemen-havasok Nemzeti Park nem egységes védelmi övezet — területén több, IUCN-besorolás szerinti különleges rezervátum található, melyek mindegyike más-más természeti értéket véd: geológiai, botanikai és élőhelyi szempontból egyaránt.
Tizenkét Apostol Emlékpark
IUCN III. — Andezit sziklacsoport 1760 m magasságban, antropomorf alakú sziklaalakzatokkal, amelyek a szelektív erózió eredményeként nyerték el különleges formájukat.
Cirbolyafenyő rezervátum
IUCN I. — A Jnepeniş cu Pinus cembra Tudományos Rezervátum a védett cirbolyafenyő (Pinus cembra) és a havasi törpefenyő (Pinus mugo) ősi állományát őrzi.
Bánffy-tengerszem (Jézer-tó)
IUCN IV. — 322 hektáros geológiai és élőhelyvédelmi rezervátum, közepén az 1750 méteren fekvő háromszög alakú hegyi tóval — a havasok gyöngyszeme.
A 10 km átmérőjű ősi vulkáni kráter
A hegység szívében egy hatalmas, 10 kilométer átmérőjű vulkáni kráter húzódik — a Kárpátok egyik legnagyobb ilyen képződménye. A krátergyűrűt a park legmagasabb csúcsai övezik, belsejében másodlagos vulkáni kürtők találhatók.
A kráter peremét adja a Pietrosz (Nagy-Köves, 2100 m), a Magyar-Negoj (2081 m), a Kelemenforrás-csúcs (2032 m), a Rekettyés (2021 m), a Kelemen-Cserbükk (2013 m) és a Kisköves (1993 m). Északon a Fekete-Sáros pataka (Neagra Șarului) hasítja át a kráterperemet.
A kráter belsejében több másodlagos vulkáni kürtő található. A legfontosabb a Román-Negoj (1889 m), amelynél 1997-ig külszíni fejtésű kénbányászat folyt — ez máig a park egyik fájó környezeti öröksége: a csúcs sárgás-vöröses színűre lett gyalulva, elpusztítva a ritka barlangrendszert is.
A nemzeti park képekben
Képek forrásai: calimani.ro · visitharghita.com · greenharghita.ro · Salvamont Harghita
Botanikai kincsek és nagyragadozók
A nemzeti park egyaránt menedéket ad a hegyvidéki erdők ritka növényfajainak és a Kárpátok minden jellegzetes nagyvad-állatának — a barnamedvétől a farkason át a hiúzig.
A flóra ritkaságai között szerepel az aggófű (Senecio incanus), a kárpáti torokvirág (Tozzia alpina subsp. carpathica), a havasi istác (Armeria maritima), valamint az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi) szőnyegszerű állományai.
A park otthont ad a barnamedvének, farkasnak, hiúznak és európai őznek, valamint a szarvasnak és a gímszarvasnak. A magasabb régiókban a havasi sas és a holló is megfigyelhető — az UNESCO bioszféra-besorolás indoka.
Mielőtt indulsz
Szabad tevékenységek
- Túrázás a jelzett útvonalakon
- Hegyikerékpározás (kijelölt utakon)
- Természetfotózás, madárlesés
- Sátorozás kijelölt táborhelyeken
- Síelés (Fehér-hegy, Maroshévíz közelében)
Tiltott tevékenységek
- Tábortűz gyújtása a parkban
- Növény-, kőzet- és állatfajok zavarása
- Hangoskodás, hangos zenehallgatás
- Drónhasználat engedély nélkül
- Le-túristaútról letérés veszélyes és tilos
Megközelítés
- Maroshévíz felől: a Borszék felőli kijáraton
- Borszék felől: DN15 főúton Maroshévíz felé
- Suceava megye felől: Gura Haitii vagy Dornavátra
- Belső utak: csak 4×4-gyel vagy gyalog
- GPS: 47.127° É, 25.168° K
Medvebiztonság
- Aktív barnamedve-élőhely
- Túrázás csak csoportosan, nappal
- Jelezd jelenléted hangosan (zene, beszéd)
- Élelmiszert hermetikusan zárj el
- Salvamont sürgősség: 0725 826 668
Felelős látogatás a védett területen
A Kelemen-havasok Nemzeti Park Európa egyik legháborítatlanabb vulkanikus tájképe — éppen ezért az is a felelősségünk, hogy ne csak felfedezzük, hanem meg is őrizzük az utánunk jövőknek. A magashegyi ökoszisztémák nagyon sérülékenyek: egy letaposott rododendron-foltnak akár évtizedekbe is telhet a regenerálódás.
Vidd magaddal, amit hoztál, maradj a kijelölt ösvényeken, és tartsd be a park szabályait. Ne gyűjts növényt, ne zavard a vadakat — emléket csak a fényképezőgépedben hagyj nyomot. Köszönjük!
Tudtad?
A Pietrosz, magyarul Nagy-Köves (2100 m) a Kárpátok teljes láncolatának legmagasabb vulkáni csúcsa. A szomszédos Magyar-Negoj (2081 m) névadója Teleki Pál miniszterelnök, melyet 1940-ben Észak-Erdély visszatérésekor kapott — innen a magyar oldali elnevezés.
A hegység összesen 12 kalderából (nem működő vulkáni kráterből) áll — közülük a legnagyobb a Pietroszt is magába foglaló, 10 km széles és 16 km hosszú főkráter, a Kárpátok egyik leghatalmasabb vulkáni képződménye.
A híres Mária Terézia-útja — Magyarország és Moldva határőrútjának épült 1762-ben — átszeli a park magashegyi régióját, ma piros pont jelzéssel ellátott túraútvonalként használható.
A park lábánál található borvízforrások — Maroshévíz, Borszék, Bélbor — a vulkáni utóélet (posztvulkanizmus) közvetlen örökségei, a Kárpátok egyik leggazdagabb ásványvíz-régióját adva.