Csíkszereda története
A Csíki-medence központja, Csíkszereda — az Olt folyó bal partján, a Nagy-Somlyó tövében fekvő város, melynek múltja a bronzkortól napjainkig egy folytonos székely történelmet ölel fel.
Földrajzi és történelmi háttér
Csíkszereda Erdély keleti felében, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén fekszik, az Olt folyó bal partján, az 1033 m magas Nagy-Somlyó tövében. A város az Olt mentén haladó észak–déli és a Tolvajos- valamint Gyimesi-hágókon áthaladó nyugat–keleti közlekedési útvonalak kereszteződésében alakult ki.
A környék már a bronzkorban is lakott volt. Az Árpád-házi királyok idején Csíkszereda környéke az országot keletről védő gyepűrendszer része volt. A XII. században épülhetett a város határában Kisvár és Őrvár, a Nagy-Somlyó csúcsán pedig a sóút ellenőrzésére szolgáló Sóvár. Délre, a Zsögödfürdő közelében emelkedő Vár-hegyen a Harom-vár állt — mindezek az Erdélyi-medencét keletről védő rendszer részeként.
A város nevének eredete vitatott: egyes források a szerdai hetivásárról származtatják, mások a szláv „Szrodek" (közép, központ) szóból. Latin neve Sicolsburgum, németül Szeklerburg, románul Miercurea Ciuc.
Csíkszereda idővonala
A város történelmének legfontosabb állomásai:
Vásáros központ kialakulása
A XV. század elején felső utasításra kis területet szakítanak ki a szomszédos Zsögöd és Taploca községek határából, hogy Csíkszéknek vásáros központja legyen. Zsigmond király 1427-es kiváltságlevelében említi, hogy minden székely székben gondoskodott vásáros helyről.
Első írásos említés
Izabella királyné levelében szerepel először mezővárosként. A királyné lakosait a török szultánnak fizetendő adó kivételével minden adó alól örökre felmentette.
Magánföldesúri függés
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a várost Hídvégi Mikó Ferenc székely főnemesnek adományozza, és engedélyezi egy erődített szállás megépítését.
A Mikó-vár építése
Hídvégi Mikó Ferenc, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya megépítteti a város legrégebbi máig fennálló műemlékét, a késő reneszánsz Mikó-várat (Mikóújvár). Az olasz Giacomo Resti tervezése szerint készülő, 70×75 méteres, négy ó-olasz bástyával ellátott várkastély elsősorban lakhelyként funkcionált.
A tatár pusztítás
Október 21-én Ali temesvári pasa török-tatár csapatai betörnek Csíkba, elfoglalják és felégetik a Mikó-várat, valamint feldúlják a várost. A támadás II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában való csíki részvétel megtorlása volt.
A vár újjáépítése
III. Károly király utasítására gróf Stephan Steinville császári tábornok újjáépítteti a Mikó-várat, és katonai erődként a Habsburg birodalom keleti védelmi vonalának részévé teszi. A Gyimesi-szorost is biztosítja.
A székely határőrség központja
A székely határőrség 1764-es megszervezésétől 1849-ig a Mikó-vár az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vár Gál Sándor székely hadvezér hadiszállása volt. Több csíki zászlóalj harcolt Bem seregében, döntő szerepet vállalva a piskii csatában. 1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost.
Csík vármegye székhelye
A megyerendszer bevezetésével Csíkszereda Csík vármegye székhelye lesz, a közigazgatási központ Csíksomlyóról költözik át. Megkezdődik a város gyors fejlődése.
A modern város kialakulása
1888-ban újjáépítik a kórházat, 1891-ben hozzácsatolják Csütörtökfalvát és Martonfalvát (a Mikó-vár környékét). 1897. április 5-én átadják a vasutat, 1898-ban elkészül a városháza, 1911-ben pedig a mai Márton Áron Gimnázium épülete, ahová a négy évszázados csíksomlyói iskola költözik. Megkezdődik a villamosítás.
Trianon — Románia része
Az első világháború és a trianoni békediktátum után Székelyföld és Csíkszereda Románia része lesz. Ugyanebben az évben hozzácsatolják Csíkzsögödöt.
Második bécsi döntés
1940-ben Észak-Erdéllyel együtt Csíkszereda visszakerül Magyarországhoz. 1944-ben szovjet és román csapatok foglalják el; az 1947-es párizsi békeszerződéssel Székelyföld újra román fennhatóság alá kerül.
A modern megyei központ
1959-ben Csíkszeredához csatolják Csíksomlyót (Várdotfalva és Csobotfalva összevonásával) és Csíktaplocát. 1968-ban Hargita megye székhelye lesz, 1970-ben a Mikó-várban megnyílik a Csíki Székely Múzeum, 1971-ben pedig municípium (megyei jogú város) rangot kap.
A rendszerváltás után
A csíksomlyói pünkösdi búcsú 1990-től az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé válik. Csíkszereda Székelyföld kulturális, oktatási és sportközpontja: híres jégkorongcsapata, az országszerte ismert Csíki Sör, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem itteni kara erősíti a város szerepét.
A Mikó-vár — Csíkszereda jelképe
A Mikó-vár Csíkszereda legrégebbi és legfontosabb műemléke, ma a város szimbóluma. Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) — Bethlen Gábor fejedelem bizalmas tanácsosa, Erdély kincstárnoka — építtette 1623–1631 között. Az olasz Giacomo Resti tervezte késő reneszánsz, ó-olasz bástyás várkastély eredeti formájában szabályos négyzet alaprajzú (70×75 m), négy sarkán bástyával.
A vár az évszázadok során sokféle szerepet töltött be: főúri lakhely (1631–1661), pusztulás után katonai erőd (1714–1849), császári laktanya, székely gyalogezred táborkara, majd a Habsburg fennhatóság alatt a keleti határvédelem központja. Az 1848–49-es szabadságharc idején Gál Sándor hadiszállása volt itt.
1970 óta — nagy felújítás után — a vár falai között működik a Csíki Székely Múzeum, gazdag egyházművészeti, néprajzi és történelmi gyűjteményekkel. Az udvarán minden évben megrendezik a Csíkszeredai Régizene Fesztivált. A 2009–2012 közötti teljes felújítás eredményeként ma is gyönyörű állapotban várja a látogatókat.
Térkép — történelmi helyszínek
A zöld jelölők mutatják Csíkszereda főbb történelmi helyszíneit. Görgetéssel nagyítható.
Híres vendégek
„Csik-Szerdának és Kézdi-Vásárhelynek gyönyörű vidéke van."